| dbo:abstract
|
- Bengaluru (2006 előtt Bangalor, angol átírással Bangalore, kannada nyelven: ಬೆಂಗಳೂರು) az indiai Karnátaka állam székhelye. Karnátaka délkeleti részén, a Dekkán-fennsíkhoz tartozó Maiszúri-fennsíkon helyezkedik el 920 méter tengerszint feletti magasságon. India egyik legnagyobb városa. Bár történelmi hivatkozások már az i. e. 1. évezred elejéről találhatók, a város folyamatos írott történelme 1537-re vezethető vissza, amikor is I. Kempe Gowda, Bengaluru nagy építője egy erődöt emeltetett a város körül és ezzel létrehozta a (Vijayanagara Empire) egyik tartományát. Miután India 1947-ben elnyerte függetlenségét, Bengaluru a nehézipar központjává fejlődött. A cégek alapítása és sikere Bengaluruban India gazdasági liberalizálását követően, napjainkban az informatikai iparág hatalmas fejlődéséhez vezetett. Az egymillió indiai informatikus körülbelül 30%-a Bengaluruban dolgozik, ezért Bengalurut az „indiai Szilíciumvölgyként” is emlegetik. Bengaluruban található az indiai hadsereg több központi intézménye, így az Indiai Fegyveres Erők Kiképző Parancsnoksága is. A város kozmopolita kultúrája a számtalan vallás és a helyi és idegen kultúrák hatására formálódott. A brit uralom folyamán Bengaluru Dél-India gyarmati központjává fejlődött. Bengaluru kozmopolita jellegének kialakulására hatással volt az éghajlata is, amely átmenetet képez a nedves trópusi és száraz szavanna éghajlat között, és így viszonylag kedvezőbb, mint a többi indiai város nedves trópusi klímája. Történelmileg Bengaluru éghajlata nagyon vonzotta az ipari befektetőket és a jelentős nemzetközi oktatási intézményeket, mint például az Indiai Tudományos Intézetet (Indian Institute of Science) és a Indiai Jogi Egyetemet (National Law School of India University). 2005. december 11-én az indiai miniszterelnök, Dharam Szingh bejelentette, hogy a kormány elfogadta a Dzsnanpith-díjas U. R. Ananthamurthi javaslatát, hogy Bangalort átnevezzék a kannada nyelvű nevére, Bengalurura. Az új név 2006. november 1-jétől lépett hivatalos használatba. (hu)
- Bengaluru (2006 előtt Bangalor, angol átírással Bangalore, kannada nyelven: ಬೆಂಗಳೂರು) az indiai Karnátaka állam székhelye. Karnátaka délkeleti részén, a Dekkán-fennsíkhoz tartozó Maiszúri-fennsíkon helyezkedik el 920 méter tengerszint feletti magasságon. India egyik legnagyobb városa. Bár történelmi hivatkozások már az i. e. 1. évezred elejéről találhatók, a város folyamatos írott történelme 1537-re vezethető vissza, amikor is I. Kempe Gowda, Bengaluru nagy építője egy erődöt emeltetett a város körül és ezzel létrehozta a (Vijayanagara Empire) egyik tartományát. Miután India 1947-ben elnyerte függetlenségét, Bengaluru a nehézipar központjává fejlődött. A cégek alapítása és sikere Bengaluruban India gazdasági liberalizálását követően, napjainkban az informatikai iparág hatalmas fejlődéséhez vezetett. Az egymillió indiai informatikus körülbelül 30%-a Bengaluruban dolgozik, ezért Bengalurut az „indiai Szilíciumvölgyként” is emlegetik. Bengaluruban található az indiai hadsereg több központi intézménye, így az Indiai Fegyveres Erők Kiképző Parancsnoksága is. A város kozmopolita kultúrája a számtalan vallás és a helyi és idegen kultúrák hatására formálódott. A brit uralom folyamán Bengaluru Dél-India gyarmati központjává fejlődött. Bengaluru kozmopolita jellegének kialakulására hatással volt az éghajlata is, amely átmenetet képez a nedves trópusi és száraz szavanna éghajlat között, és így viszonylag kedvezőbb, mint a többi indiai város nedves trópusi klímája. Történelmileg Bengaluru éghajlata nagyon vonzotta az ipari befektetőket és a jelentős nemzetközi oktatási intézményeket, mint például az Indiai Tudományos Intézetet (Indian Institute of Science) és a Indiai Jogi Egyetemet (National Law School of India University). 2005. december 11-én az indiai miniszterelnök, Dharam Szingh bejelentette, hogy a kormány elfogadta a Dzsnanpith-díjas U. R. Ananthamurthi javaslatát, hogy Bangalort átnevezzék a kannada nyelvű nevére, Bengalurura. Az új név 2006. november 1-jétől lépett hivatalos használatba. (hu)
|
