| dbo:abstract
|
- Benzolszármazékok vagy aromás vegyületek. Nagy és fontos csoportja a benzolt (C6H6) tartalmazó szénvegyületeknek. A benzolszármazékok nem mind kellemes szagúak; egy részük egészen szagtalan, míg más benzolszármazékok kellemetlen szagúak. Az aromás vegyületek elnevezés régebbi keletű; az e csoportba tartozó, már régebben ismert vegyületek nagy része kellemes illatú volt. E vegyületek az alifás vegyületeknél (a szénvegyületek másik nagy csoportja) állandóbbak és reakcióképesebbek. Kiemelendő, hogy igen könnyen nitroszármazékok keletkeznek belőlük, amely sajátság az alifás vegyületeknél nem észlelhető. A benzolban 6 vegyértékű C6 csoportot, az úgynevezett benzolcsoportot kell feltételezni. A benzolcsoport szerkezete szimmetriás, azaz minden szabad vegyértéke egyenlő értékű. A szénatomok kapcsolódása felváltva 2 pár és 1 pár vegyértékkel történik és a 6 szénatom együttesen egy zárt gyűrűt képez. A szénatomok efféle csoportosulásának hipotézise ered. Mások is szerkesztettek ilyen benzolsémákat, így Ladenburg (hasáb), Thomsen (oktaéder), Claus (diatonális), Baeyer (centrikus). A legegyszerűbben úgy jelölik a benzolcsoportot, hogy szabályos hatszöget rajzolnak, s ebbe C6-ot irnak. A hatszög minden csúcsa egy-egy szabad vegyértéket jelent. A benzolszármazékok száma igen nagy; már eddig is több ezerre megy az ismert vegyületek száma, azoké pedig, amelyek előreláthatólag még előállíthatók, majdnem határtalan. A benzolszármazékok számát az izoméria jelensége is nagyban növeli. Az izoméria eseteinek könnyebb jelölése kedvéért a benzol hatszögű sémáját számokkal is szokás ellátni. Abban az esetben, ha a benzolban csak 1 szubsztituens van, izoméria nem lehetséges. De már ha 2 szubsztituens van, relatív helyzetük 3-féle lehet, és így 3 különféle sajátságú vegyület van, amelyeknek kémiai és fizikai sajátságaik eltérők, noha százalékos összetételük ugyanaz. Ugyanis a szubsztituensek vagy egymás mellett vannak, avagy közöttük 1 vagy 2 hidrogénatom van. Az izoméria eseteit orto, meta és para szókkal szokás megjelölni. E viszonyokat a következő rajtok teszik megérthetőkké. Az orto-származékokat úgy is szokták jelölni, hogy a kémiai képlet mögé zárójelben 1, 2-t tesznek. (Természetesen a 2, 3–3, 4–4, 5–5, 6–6, 1 is orto-helyzetet jelenthet). A meta-származékok 1, 3, a para-származékok 1, 4 számokkal vannak jelölve. Például vehető e benzol dihidroxiszármazéka C6H4(OH)2. E vegyület úgy keletkezik a benzolból, ha benne 2 hidrogén helyét 2 hidroxilcsoporttal (OH) pótoljuk. Az elmondottak szerint 3 izomer dihidroxibenzolnak kell lenni, és valóban 3 izomer benzoldiol ismeretes: orto-dihidroxibenzol vagy pirokatechin C6H4(OH)2(1, 2) meta-dihidroxibenzol vagy rezorcin C6H4(OH)2(1, 3) para-dihidroxibenzol vagy hidrokinon C6H4(OH)2(1, 4) A benzolban 3 csoporttal helyettesítve, szintén 3 izomer vegyület lehetséges. A csoportok egymáshoz való viszonya vagy vicinális (szomszédos) vagy aszimmetriás vagy szimmetriás. Természetesen itt is számokkal jelölhető a gyökök elrendezése; a vicinálist 1, 2, 3-mal, az aszimmetriást 1, 2, 4-gyel, a szimmetriást pedig 1, 3, 5-tel lehet megjelölni. Három az izomer vegyületek száma akkor is, ha 4 csoport a helyettesítő. A vegyületek elnevezése és a jelölés az előbbinek megfelelő; itt is vicinális (1, 2, 3, 4), aszimmetriás (1, 2, 3, 5) és szimmetriás (1, 2, 4, 5) helyzet lehetséges. Ha a szubsztituensek száma 5 vagy 6, és azok egymással azonosak, akkor izomer vegyület nem lehet. Abban az esetben, ha a szubsztituensek nem azonosak, az izomériák száma többnyire jelentősen növekedik. A két csoporttal való helyettesítéskor akár azonosak azok, akár különbözők, mindig csak 3 izomer vegyület jöhet létre. De már ha 3 csoport a helyettesítő és 2 azonos, míg a 3. különböző, ebben az esetben az izomerek száma 6. A 4, 5 és 6 különböző csoporttal való helyettesítés révén még nagyobb számú izomer vegyület vezethető le. (hu)
- Benzolszármazékok vagy aromás vegyületek. Nagy és fontos csoportja a benzolt (C6H6) tartalmazó szénvegyületeknek. A benzolszármazékok nem mind kellemes szagúak; egy részük egészen szagtalan, míg más benzolszármazékok kellemetlen szagúak. Az aromás vegyületek elnevezés régebbi keletű; az e csoportba tartozó, már régebben ismert vegyületek nagy része kellemes illatú volt. E vegyületek az alifás vegyületeknél (a szénvegyületek másik nagy csoportja) állandóbbak és reakcióképesebbek. Kiemelendő, hogy igen könnyen nitroszármazékok keletkeznek belőlük, amely sajátság az alifás vegyületeknél nem észlelhető. A benzolban 6 vegyértékű C6 csoportot, az úgynevezett benzolcsoportot kell feltételezni. A benzolcsoport szerkezete szimmetriás, azaz minden szabad vegyértéke egyenlő értékű. A szénatomok kapcsolódása felváltva 2 pár és 1 pár vegyértékkel történik és a 6 szénatom együttesen egy zárt gyűrűt képez. A szénatomok efféle csoportosulásának hipotézise ered. Mások is szerkesztettek ilyen benzolsémákat, így Ladenburg (hasáb), Thomsen (oktaéder), Claus (diatonális), Baeyer (centrikus). A legegyszerűbben úgy jelölik a benzolcsoportot, hogy szabályos hatszöget rajzolnak, s ebbe C6-ot irnak. A hatszög minden csúcsa egy-egy szabad vegyértéket jelent. A benzolszármazékok száma igen nagy; már eddig is több ezerre megy az ismert vegyületek száma, azoké pedig, amelyek előreláthatólag még előállíthatók, majdnem határtalan. A benzolszármazékok számát az izoméria jelensége is nagyban növeli. Az izoméria eseteinek könnyebb jelölése kedvéért a benzol hatszögű sémáját számokkal is szokás ellátni. Abban az esetben, ha a benzolban csak 1 szubsztituens van, izoméria nem lehetséges. De már ha 2 szubsztituens van, relatív helyzetük 3-féle lehet, és így 3 különféle sajátságú vegyület van, amelyeknek kémiai és fizikai sajátságaik eltérők, noha százalékos összetételük ugyanaz. Ugyanis a szubsztituensek vagy egymás mellett vannak, avagy közöttük 1 vagy 2 hidrogénatom van. Az izoméria eseteit orto, meta és para szókkal szokás megjelölni. E viszonyokat a következő rajtok teszik megérthetőkké. Az orto-származékokat úgy is szokták jelölni, hogy a kémiai képlet mögé zárójelben 1, 2-t tesznek. (Természetesen a 2, 3–3, 4–4, 5–5, 6–6, 1 is orto-helyzetet jelenthet). A meta-származékok 1, 3, a para-származékok 1, 4 számokkal vannak jelölve. Például vehető e benzol dihidroxiszármazéka C6H4(OH)2. E vegyület úgy keletkezik a benzolból, ha benne 2 hidrogén helyét 2 hidroxilcsoporttal (OH) pótoljuk. Az elmondottak szerint 3 izomer dihidroxibenzolnak kell lenni, és valóban 3 izomer benzoldiol ismeretes: orto-dihidroxibenzol vagy pirokatechin C6H4(OH)2(1, 2) meta-dihidroxibenzol vagy rezorcin C6H4(OH)2(1, 3) para-dihidroxibenzol vagy hidrokinon C6H4(OH)2(1, 4) A benzolban 3 csoporttal helyettesítve, szintén 3 izomer vegyület lehetséges. A csoportok egymáshoz való viszonya vagy vicinális (szomszédos) vagy aszimmetriás vagy szimmetriás. Természetesen itt is számokkal jelölhető a gyökök elrendezése; a vicinálist 1, 2, 3-mal, az aszimmetriást 1, 2, 4-gyel, a szimmetriást pedig 1, 3, 5-tel lehet megjelölni. Három az izomer vegyületek száma akkor is, ha 4 csoport a helyettesítő. A vegyületek elnevezése és a jelölés az előbbinek megfelelő; itt is vicinális (1, 2, 3, 4), aszimmetriás (1, 2, 3, 5) és szimmetriás (1, 2, 4, 5) helyzet lehetséges. Ha a szubsztituensek száma 5 vagy 6, és azok egymással azonosak, akkor izomer vegyület nem lehet. Abban az esetben, ha a szubsztituensek nem azonosak, az izomériák száma többnyire jelentősen növekedik. A két csoporttal való helyettesítéskor akár azonosak azok, akár különbözők, mindig csak 3 izomer vegyület jöhet létre. De már ha 3 csoport a helyettesítő és 2 azonos, míg a 3. különböző, ebben az esetben az izomerek száma 6. A 4, 5 és 6 különböző csoporttal való helyettesítés révén még nagyobb számú izomer vegyület vezethető le. (hu)
|
