| dbo:abstract
|
- A berber kalózok a Földközi-tenger a középkorban és kora újkorban Berberpartnak nevezett észak-afrikai partvidékének tengeri rablói voltak. A nemcsak berber és arab, hanem gyakran renegát keresztény kalózok elsősorban Algír, Tunisz és Tripoli városaiból indultak portyáikra. Vadászterületük elsősorban a Földközi-tenger nyugati része volt, de portyáztak az Atlanti-óceán nyugati partvidékén és akár Angliáig, sőt Izlandig vagy Dél-Amerikáig is eljutottak. A hajók elfogásán kívül kirabolták a partmenti falvakat is zsákmány és rabszolgák után kutatva. Spanyolország és Olaszország egyes partvidékei teljesen elnéptelenedtek, mert a berberek a 16. és 19. század között kb. 800 ezer-1,25 millió embert hurcoltak el a rabszolgapiacokra. A kalózok aktivitása a 17. század második felétől kezdett el visszaesni, amikor az egyre erősebb flottákat építő európai hatalmak kényszerítették a berber államokat, hogy szerződésben garantálják kereskedőhajóik biztonságát. Támadások azonban továbbra is előfordultak , míg a bécsi kongresszuson a nagyhatalmak meg nem állapodtak a kalózkodás visszaszorításáról; Algír 1830-as francia megszállása pedig végképp véget vetett a berber kalózok tevékenységének. (hu)
- A berber kalózok a Földközi-tenger a középkorban és kora újkorban Berberpartnak nevezett észak-afrikai partvidékének tengeri rablói voltak. A nemcsak berber és arab, hanem gyakran renegát keresztény kalózok elsősorban Algír, Tunisz és Tripoli városaiból indultak portyáikra. Vadászterületük elsősorban a Földközi-tenger nyugati része volt, de portyáztak az Atlanti-óceán nyugati partvidékén és akár Angliáig, sőt Izlandig vagy Dél-Amerikáig is eljutottak. A hajók elfogásán kívül kirabolták a partmenti falvakat is zsákmány és rabszolgák után kutatva. Spanyolország és Olaszország egyes partvidékei teljesen elnéptelenedtek, mert a berberek a 16. és 19. század között kb. 800 ezer-1,25 millió embert hurcoltak el a rabszolgapiacokra. A kalózok aktivitása a 17. század második felétől kezdett el visszaesni, amikor az egyre erősebb flottákat építő európai hatalmak kényszerítették a berber államokat, hogy szerződésben garantálják kereskedőhajóik biztonságát. Támadások azonban továbbra is előfordultak , míg a bécsi kongresszuson a nagyhatalmak meg nem állapodtak a kalózkodás visszaszorításáról; Algír 1830-as francia megszállása pedig végképp véget vetett a berber kalózok tevékenységének. (hu)
|
