| dbo:abstract
|
- Bergengócia egy fiktív földrajzi név, melynek használata elsősorban a magyar nyelvű szépirodalomban terjedt el. Valószínűleg a debreceni diáknyelvből származik, Bereg és Ung vármegyék nevének összevonásával alkotott szó. Távol eső helységekre alkalmazták tréfásan. Ezenkívül Bergengóciának neveztek hat olyan szlavóniai falut is, melynek Jókai Mór szerint az volt a különlegessége, hogy a horvát glóbuszon csak itt éltek magyar kálvinisták a 19. században. Jókai más műveiben is szívesen felhasználta a Bergengócia nevet, így pl. A háromszínű kandúr, a Mégis mozog a föld című köteteiben is. Babits Mihály is írt verset Bergengóciáról Ki járt már ki járt már Bergengóciába? címen. Szathmári Sándor Gépvilág és más fantasztikus történetek című kötetében A tökéletes alattvaló novellája helyszíneként ugyancsak Bergengócia szerepel, melynek Gladion nagyfejedelem az uralkodója. (hu)
- Bergengócia egy fiktív földrajzi név, melynek használata elsősorban a magyar nyelvű szépirodalomban terjedt el. Valószínűleg a debreceni diáknyelvből származik, Bereg és Ung vármegyék nevének összevonásával alkotott szó. Távol eső helységekre alkalmazták tréfásan. Ezenkívül Bergengóciának neveztek hat olyan szlavóniai falut is, melynek Jókai Mór szerint az volt a különlegessége, hogy a horvát glóbuszon csak itt éltek magyar kálvinisták a 19. században. Jókai más műveiben is szívesen felhasználta a Bergengócia nevet, így pl. A háromszínű kandúr, a Mégis mozog a föld című köteteiben is. Babits Mihály is írt verset Bergengóciáról Ki járt már ki járt már Bergengóciába? címen. Szathmári Sándor Gépvilág és más fantasztikus történetek című kötetében A tökéletes alattvaló novellája helyszíneként ugyancsak Bergengócia szerepel, melynek Gladion nagyfejedelem az uralkodója. (hu)
|
