| dbo:abstract
|
- A berillium (nyelvújítási nevén: édeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Be, rendszáma 4. A II. főcsoportba, az alkáliföldfémek közé tartozik. Mivel a csillagokban szintetizálódó berillium rövid életű, ezért az univerzumban, és a földkéregben is ritka elem. Két vegyértékű elem, a természetben csak ásványokban, más elemekkel vegyülve fordul elő. A jelentősebb berilliumtartalmú drágakövek a berill (akvamarin és smaragd), illetve a krizoberill. Elemi állapotában szürkés színű, kis fajsúlyú, igen kemény, rideg fém. Alumíniummal, kobalttal, rézzel, vassal és nikkellel ötvözve növeli azok keménységét, és korrózióállóságát. A szerkezeti alkalmazásokat tekintve nagy hajlítómerevség, hőstabilitás és hővezetőképesség, illetve kis sűrűség (1,85-szor sűrűbb, mint a víz) jellemzi, mely tulajdonságai miatt a berillium jó minőségű alapanyag az űr- és repülőgépipar számára: nagy sebességű repülőgépek, rakéták, űrhajók és kommunikációs műholdak gyártásához használják. Kis sűrűsége és atomtömege miatt a berillium relatíve átlátszó a röntgen- és más ionizáló sugárzások számára, ezért a röntgen berendezésekben és a részecskefizikai kísérletek során ez a leggyakrabban alkalmazott ablak anyag. A berillium és berillium-oxid jó hővezető képessége miatt ezen anyagokat hő elvezetési célokra (hőcserélő, hűtőborda) is alkalmazzák. A berillium kereskedelmi felhasználása technikai kihívásokba ütközik, amiatt, hogy a berilliumtartalmú porok (különösen belélegezve) mérgezőek. A berillium a szövetekre maró hatású; egyes emberekben krónikus, életveszélyes allergiás betegséget, úgynevezett (CBD) válthat ki. Jelenlegi ismeretek szerint a berillium sem a növényi, sem az állati élethez nem szükséges. (hu)
- A berillium (nyelvújítási nevén: édeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Be, rendszáma 4. A II. főcsoportba, az alkáliföldfémek közé tartozik. Mivel a csillagokban szintetizálódó berillium rövid életű, ezért az univerzumban, és a földkéregben is ritka elem. Két vegyértékű elem, a természetben csak ásványokban, más elemekkel vegyülve fordul elő. A jelentősebb berilliumtartalmú drágakövek a berill (akvamarin és smaragd), illetve a krizoberill. Elemi állapotában szürkés színű, kis fajsúlyú, igen kemény, rideg fém. Alumíniummal, kobalttal, rézzel, vassal és nikkellel ötvözve növeli azok keménységét, és korrózióállóságát. A szerkezeti alkalmazásokat tekintve nagy hajlítómerevség, hőstabilitás és hővezetőképesség, illetve kis sűrűség (1,85-szor sűrűbb, mint a víz) jellemzi, mely tulajdonságai miatt a berillium jó minőségű alapanyag az űr- és repülőgépipar számára: nagy sebességű repülőgépek, rakéták, űrhajók és kommunikációs műholdak gyártásához használják. Kis sűrűsége és atomtömege miatt a berillium relatíve átlátszó a röntgen- és más ionizáló sugárzások számára, ezért a röntgen berendezésekben és a részecskefizikai kísérletek során ez a leggyakrabban alkalmazott ablak anyag. A berillium és berillium-oxid jó hővezető képessége miatt ezen anyagokat hő elvezetési célokra (hőcserélő, hűtőborda) is alkalmazzák. A berillium kereskedelmi felhasználása technikai kihívásokba ütközik, amiatt, hogy a berilliumtartalmú porok (különösen belélegezve) mérgezőek. A berillium a szövetekre maró hatású; egyes emberekben krónikus, életveszélyes allergiás betegséget, úgynevezett (CBD) válthat ki. Jelenlegi ismeretek szerint a berillium sem a növényi, sem az állati élethez nem szükséges. (hu)
|
