Property Value
dbo:abstract
  • A berlini püspökséget 1930-ban, a után alapította meg XI. Piusz pápa. Központja a Bebelplatzon álló és Sziléziai Hedvignek szentelt Szent Hedvig-katedrális. A jelenlegi főegyházmegye területén a 10. századtól négy püspökség osztozott: * , * , * és * ; ezeket azonban a reformáció felszámolta. Számottevő katolikus kisebbség a térségben csak a 18. században alakult ki, amikor Berlinbe tömegesen települtek be katolikusok, főleg a háború sújtotta Felső-Sziléziából. Szervezett katolikus hitéletre 1747-től nyílt lehetőség, amikor II. Frigyes porosz király — a vallási tolerancia szimbólumaként — engedélyezte Berlinben egy katolikus templom (a későbbi Szent Hedvig katedrális) építését. A Berlin környéki katolikusok lelkipásztori életét 1821-től több mint száz éven át, a Berlini püspökség megszervezéséig a brandenburgi és pomerániai püspöki delegatúrája irányította. Az egyházmegye formálisan Németország és Berlin kettéosztottságának évtizedeiben is megőrizte egységét, ám ezt a gyakorlatban csak a közös főpásztor szimbolizálta. Németország újraegyesítése után a hosszú idő után ismét fővárossá lett Berlin egyházi egyesítését és újraevangelizálását bíboros (1936–2011; 1989–1994-ben berlini püspök, 1994-től 2011-ig berlini érsek) végezte el. A püspökséget a Szentszék 1994-ben érsekséggé szervezte át; Berlinen kívül hozzá tartozik Brandenburg és Elő-Pomeránia legnagyobb része is. Kereken száz egyházközsége van 393 ezer hívővel (2011-es adat). Közülük 316 ezer berlini. Plébániáin több mint kétszázhúsz egyházmegyés és szerzetes pap, illetve állandó diakónus dolgozik. (hu)
  • A berlini püspökséget 1930-ban, a után alapította meg XI. Piusz pápa. Központja a Bebelplatzon álló és Sziléziai Hedvignek szentelt Szent Hedvig-katedrális. A jelenlegi főegyházmegye területén a 10. századtól négy püspökség osztozott: * , * , * és * ; ezeket azonban a reformáció felszámolta. Számottevő katolikus kisebbség a térségben csak a 18. században alakult ki, amikor Berlinbe tömegesen települtek be katolikusok, főleg a háború sújtotta Felső-Sziléziából. Szervezett katolikus hitéletre 1747-től nyílt lehetőség, amikor II. Frigyes porosz király — a vallási tolerancia szimbólumaként — engedélyezte Berlinben egy katolikus templom (a későbbi Szent Hedvig katedrális) építését. A Berlin környéki katolikusok lelkipásztori életét 1821-től több mint száz éven át, a Berlini püspökség megszervezéséig a brandenburgi és pomerániai püspöki delegatúrája irányította. Az egyházmegye formálisan Németország és Berlin kettéosztottságának évtizedeiben is megőrizte egységét, ám ezt a gyakorlatban csak a közös főpásztor szimbolizálta. Németország újraegyesítése után a hosszú idő után ismét fővárossá lett Berlin egyházi egyesítését és újraevangelizálását bíboros (1936–2011; 1989–1994-ben berlini püspök, 1994-től 2011-ig berlini érsek) végezte el. A püspökséget a Szentszék 1994-ben érsekséggé szervezte át; Berlinen kívül hozzá tartozik Brandenburg és Elő-Pomeránia legnagyobb része is. Kereken száz egyházközsége van 393 ezer hívővel (2011-es adat). Közülük 316 ezer berlini. Plébániáin több mint kétszázhúsz egyházmegyés és szerzetes pap, illetve állandó diakónus dolgozik. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1028943 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 2926 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23599765 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Berlini főegyházmegye (hu)
  • Berlini főegyházmegye (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of