| dbo:abstract
|
- A bernáthfalvi és sztrippai Bernáth család, régi törzsgyökös Abaúj-Torna megyei család, melynek előbbi nevei Gechei, Bernáld, Bernaldfalusi volt. Nevet adott a megye Bernáthfalva helységének, melyről viszont később a család vette előnevét. Okleveles említések 1261-től vannak még Gechei néven, mely családtól a Mindszenti és a Csanyi család is származik. A Gechey nevet megtartó fő ág, 1689-ben férfiágon kihalt. Gechei Urozlán (Oroszlán) fia László, egyik fiának Bernald nevet adott, ki birtokának a Bernaldfalu nevet adta. Utódai a Bernáld nevet családnévnek és a falu nevét előnévnek kezdték használni. Bernáldból feltehetően hangkopással lett Bernáth. Ezen a néven, már a XVI, században átterjedt Zemplén, Sáros és Ung vármegyékbe. Az ősi birtok, Bernáthfalva, 1920-ig megmaradt a család kezén. Az ungi ág, a Sztrippai előnevet is használta. Bernáth András fiai, Bereczk, János, István és Lukács, 1563.10.03.-án Pozsonyban, I. Ferdinánd királytól nemesség újító címeres oklevelet nyertek. Tőlük szaporodott és kiterjedt birtokossá lett Abaúj, Baranya, Bereg, Bihar, Borsod, Heves, Kolozs, Moson, Nógrád, Nyitra, Pest, Pozsony, Sáros, Sopron, Somogy, Szabolcs, Szatmár, Tolna, Ung, Vas, Zemplén, Zala vármegyékbe a család, és több ágon ma is virágzik. Az abaúj-zempléni főág 1565-ben református hitre tért, de pár ága re-katolizált. E család az évszázadok alatt, mindig kivette a részét az országosan vagy szűkebb hazája, a megyéje szintjén a haza szolgálatából. Hősiesen és becsülettel harcoltak a háborúkban a trón és a haza védelmében úgy, hogy sosem hoztak szégyent az egyenruhájukra és családjukra. (hu)
- A bernáthfalvi és sztrippai Bernáth család, régi törzsgyökös Abaúj-Torna megyei család, melynek előbbi nevei Gechei, Bernáld, Bernaldfalusi volt. Nevet adott a megye Bernáthfalva helységének, melyről viszont később a család vette előnevét. Okleveles említések 1261-től vannak még Gechei néven, mely családtól a Mindszenti és a Csanyi család is származik. A Gechey nevet megtartó fő ág, 1689-ben férfiágon kihalt. Gechei Urozlán (Oroszlán) fia László, egyik fiának Bernald nevet adott, ki birtokának a Bernaldfalu nevet adta. Utódai a Bernáld nevet családnévnek és a falu nevét előnévnek kezdték használni. Bernáldból feltehetően hangkopással lett Bernáth. Ezen a néven, már a XVI, században átterjedt Zemplén, Sáros és Ung vármegyékbe. Az ősi birtok, Bernáthfalva, 1920-ig megmaradt a család kezén. Az ungi ág, a Sztrippai előnevet is használta. Bernáth András fiai, Bereczk, János, István és Lukács, 1563.10.03.-án Pozsonyban, I. Ferdinánd királytól nemesség újító címeres oklevelet nyertek. Tőlük szaporodott és kiterjedt birtokossá lett Abaúj, Baranya, Bereg, Bihar, Borsod, Heves, Kolozs, Moson, Nógrád, Nyitra, Pest, Pozsony, Sáros, Sopron, Somogy, Szabolcs, Szatmár, Tolna, Ung, Vas, Zemplén, Zala vármegyékbe a család, és több ágon ma is virágzik. Az abaúj-zempléni főág 1565-ben református hitre tért, de pár ága re-katolizált. E család az évszázadok alatt, mindig kivette a részét az országosan vagy szűkebb hazája, a megyéje szintjén a haza szolgálatából. Hősiesen és becsülettel harcoltak a háborúkban a trón és a haza védelmében úgy, hogy sosem hoztak szégyent az egyenruhájukra és családjukra. (hu)
|
