| dbo:abstract
|
- A beszélt nyelv az emberi nyelv két alapvető létezési formájának egyike. Legnyilvánvalóbb elhatároló sajátossága az írotthoz képest az, hogy elsődlegesen hangzó (vagy jelelt) formában valósul meg. A két forma közül mind filogenetikailag, mind a beszélt nyelv az elsődleges. Sok nyelvnek ma sincs írásbelisége, így ezek csak beszélt formában léteznek. Mint nyelvváltozat a beszélt nyelv egy sajátos regiszter, amely belülről nagyon tagolt, azaz számtalan részregiszterből áll. A beszélt nyelv történetileg megelőzi az . Az írott nyelv mint az irodalom közvetítő közege évszázadokon keresztül kiváltságos helyzetben volt, és a nyelvi tökéletesség követendő példája lett. Ezzel szemben a mindennapi beszélt nyelvvel nem törődtek, nem tartották tanulmányozásra érdemesnek, csak a gondosság és a szervezettség hiányát, a rendhagyóságot látták benne. A 19. század folyamán szórványosan voltak ugyan bírálói ennek az álláspontnak, de igazán alternatív megközelítés csak a 20. században terjedt el. Az új iskola azzal érvelt, hogy a beszéd sok ezer évvel megelőzi az írást; hogy magától kialakul a gyermekekben (míg az írást mesterségesen kell tanítani); s hogy az másodlagosak, legtöbbször a beszédhangokra épülnek. Az emberek iskolai tanulmányaik során az alapiskolától kezdve a tananyag keretében szinte kizárólag az írott nyelvvel találkoznak, ezért az írott nyelv jellegzetességeit mindenki sokkal jobban ismeri, mint a beszélt nyelvet. Sőt a legtöbb ember a beszélt nyelvről valószínűleg úgy gondolkodik, mint az írott nyelvtől sajnálatos módon eltérő, tökéletlen nyelvváltozatról. Mivel ez a kép teljesen hamis, alapvetően fontos, hogy a felsőoktatási intézmények magyar és idegen nyelv szakos hallgatói, továbbá a szociolingvisztikai kutatások terepmunkásai és lejegyzői a megkezdése előtt olyannak ismerjék meg a beszélt nyelvet, mint amilyen az valójában. (hu)
- A beszélt nyelv az emberi nyelv két alapvető létezési formájának egyike. Legnyilvánvalóbb elhatároló sajátossága az írotthoz képest az, hogy elsődlegesen hangzó (vagy jelelt) formában valósul meg. A két forma közül mind filogenetikailag, mind a beszélt nyelv az elsődleges. Sok nyelvnek ma sincs írásbelisége, így ezek csak beszélt formában léteznek. Mint nyelvváltozat a beszélt nyelv egy sajátos regiszter, amely belülről nagyon tagolt, azaz számtalan részregiszterből áll. A beszélt nyelv történetileg megelőzi az . Az írott nyelv mint az irodalom közvetítő közege évszázadokon keresztül kiváltságos helyzetben volt, és a nyelvi tökéletesség követendő példája lett. Ezzel szemben a mindennapi beszélt nyelvvel nem törődtek, nem tartották tanulmányozásra érdemesnek, csak a gondosság és a szervezettség hiányát, a rendhagyóságot látták benne. A 19. század folyamán szórványosan voltak ugyan bírálói ennek az álláspontnak, de igazán alternatív megközelítés csak a 20. században terjedt el. Az új iskola azzal érvelt, hogy a beszéd sok ezer évvel megelőzi az írást; hogy magától kialakul a gyermekekben (míg az írást mesterségesen kell tanítani); s hogy az másodlagosak, legtöbbször a beszédhangokra épülnek. Az emberek iskolai tanulmányaik során az alapiskolától kezdve a tananyag keretében szinte kizárólag az írott nyelvvel találkoznak, ezért az írott nyelv jellegzetességeit mindenki sokkal jobban ismeri, mint a beszélt nyelvet. Sőt a legtöbb ember a beszélt nyelvről valószínűleg úgy gondolkodik, mint az írott nyelvtől sajnálatos módon eltérő, tökéletlen nyelvváltozatról. Mivel ez a kép teljesen hamis, alapvetően fontos, hogy a felsőoktatási intézmények magyar és idegen nyelv szakos hallgatói, továbbá a szociolingvisztikai kutatások terepmunkásai és lejegyzői a megkezdése előtt olyannak ismerjék meg a beszélt nyelvet, mint amilyen az valójában. (hu)
|
