dbo:abstract
|
- Bonyha Erdélyben, Marosvásárhely közelében, a Kis-Küküllő nevű folyó bal partján helyezkedik el. A birtok a 15. század végén a Bánffyaktól örökösödés útján átkerült a Bethlen család tulajdonába. Eredetileg két kastély állt a birtokon, a későbbit Bethlen János építtette 1675-ben, de ezt a család a két világháború között elbontatta, így nem maradt meg. A kastély építését Bethlen Farkas (1505–1552) kezdte meg 1545-ben, majd a 17. század végén Bethlen Elek átalakította, később, a 18. század végén a barokk stílusnak megfelelő díszítést kapott, majd a 19. század közepe táján elnyerte mai alakját. A kastélyban született 1700. november 25-én Árva Bethlen Kata, akinek tragikus sorsáról önéletírásában számolt be. Bethlen Elek (1688–1724) a Rákóczi-szabadságharc idején Rákóczi mellett állt, és követte is őt Lengyelországba, de még 1711-ben kegyelmet kapott, így visszatért birtokára, ahol szembesült a háború pusztításával. Készített egy leltárt, melyből kiderült, hogy a kastélyt erős kőfal vette körül, négy toronnyal a sarkokon, valamint egy kaputoronnyal a déli oldalon. Bethlen megerősíttette a falakat, a fia pedig díszíttette ezeket. A 19. század közepi átépítés az 1848-as forradalomban részt vevő Bethlen Farkashoz (1813–1870) köthető. Őt a szabadságharc leverése után perbe fogták, a perek lezárultával visszavonult bonyhai birtokára. Nekikezdett a kastély felújításának, három fennmaradt számla tanúsága szerint gyümölcsfákat, később pedig berendezési tárgyakat vásárolt. A kastélyt valószínűleg már 1854 folyamán berendezték. Az ő keze által jött létre a máig fennmaradt kastély. A kastély délre néz, háromszintes, 42 helyisége van. Nyújtott téglalap alakú, külső alakja leginkább a félköríves romantika stílusába sorolható. 1948-ban a kastélyt államosították, és közintézmények működtek benne. Az épület a romániai műemlékek jegyzékében az MS-II-m-A-15598 sorszámon szerepel. (hu)
- Bonyha Erdélyben, Marosvásárhely közelében, a Kis-Küküllő nevű folyó bal partján helyezkedik el. A birtok a 15. század végén a Bánffyaktól örökösödés útján átkerült a Bethlen család tulajdonába. Eredetileg két kastély állt a birtokon, a későbbit Bethlen János építtette 1675-ben, de ezt a család a két világháború között elbontatta, így nem maradt meg. A kastély építését Bethlen Farkas (1505–1552) kezdte meg 1545-ben, majd a 17. század végén Bethlen Elek átalakította, később, a 18. század végén a barokk stílusnak megfelelő díszítést kapott, majd a 19. század közepe táján elnyerte mai alakját. A kastélyban született 1700. november 25-én Árva Bethlen Kata, akinek tragikus sorsáról önéletírásában számolt be. Bethlen Elek (1688–1724) a Rákóczi-szabadságharc idején Rákóczi mellett állt, és követte is őt Lengyelországba, de még 1711-ben kegyelmet kapott, így visszatért birtokára, ahol szembesült a háború pusztításával. Készített egy leltárt, melyből kiderült, hogy a kastélyt erős kőfal vette körül, négy toronnyal a sarkokon, valamint egy kaputoronnyal a déli oldalon. Bethlen megerősíttette a falakat, a fia pedig díszíttette ezeket. A 19. század közepi átépítés az 1848-as forradalomban részt vevő Bethlen Farkashoz (1813–1870) köthető. Őt a szabadságharc leverése után perbe fogták, a perek lezárultával visszavonult bonyhai birtokára. Nekikezdett a kastély felújításának, három fennmaradt számla tanúsága szerint gyümölcsfákat, később pedig berendezési tárgyakat vásárolt. A kastélyt valószínűleg már 1854 folyamán berendezték. Az ő keze által jött létre a máig fennmaradt kastély. A kastély délre néz, háromszintes, 42 helyisége van. Nyújtott téglalap alakú, külső alakja leginkább a félköríves romantika stílusába sorolható. 1948-ban a kastélyt államosították, és közintézmények működtek benne. Az épület a romániai műemlékek jegyzékében az MS-II-m-A-15598 sorszámon szerepel. (hu)
|