| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Bhagavad-gíta (szanszkrit, eredeti írásmóddal भगवद् गीता, ISO: Bhagavad-gītā) teljes nevén: Srímad Bhagavad-Gíta (श्रीमद् भगवद् गीता), vagy röviden: Gítá, szanszkrit filozófiai költemény, a hinduizmus vallásainak egyik legszentebb könyve. A cím magyar jelentése: „A magasztos szózata”. A Bhagavad-gíta a védikus irodalom egyik alapműve, a védikus irodalom filozófiájának összefoglalása. Eredetileg a Mahábhárata című eposz része (a Bhísma-parva könyv 25-42. fejezetei, mintegy 700 vers), de önállóan talán még nagyobb hírnévre tett szert, mint a teljes mű. Jelentősége a hinduizmuson belül hasonló mértékű, mint a keresztény vallásban az Újszövetségé. A Bhagavad-gíta az Upanisadok és a Védánta-szútra mellett az ind filozófia harmadik legfontosabb forrásanyaga. Filozófiai mélységeire nemcsak Keleten figyeltek fel, hanem a nyugati világban is sok gondolkodó nagyra értékelte – például Hegel, Einstein, Emerson vagy Humboldt. (hu)
- A Bhagavad-gíta (szanszkrit, eredeti írásmóddal भगवद् गीता, ISO: Bhagavad-gītā) teljes nevén: Srímad Bhagavad-Gíta (श्रीमद् भगवद् गीता), vagy röviden: Gítá, szanszkrit filozófiai költemény, a hinduizmus vallásainak egyik legszentebb könyve. A cím magyar jelentése: „A magasztos szózata”. A Bhagavad-gíta a védikus irodalom egyik alapműve, a védikus irodalom filozófiájának összefoglalása. Eredetileg a Mahábhárata című eposz része (a Bhísma-parva könyv 25-42. fejezetei, mintegy 700 vers), de önállóan talán még nagyobb hírnévre tett szert, mint a teljes mű. Jelentősége a hinduizmuson belül hasonló mértékű, mint a keresztény vallásban az Újszövetségé. A Bhagavad-gíta az Upanisadok és a Védánta-szútra mellett az ind filozófia harmadik legfontosabb forrásanyaga. Filozófiai mélységeire nemcsak Keleten figyeltek fel, hanem a nyugati világban is sok gondolkodó nagyra értékelte – például Hegel, Einstein, Emerson vagy Humboldt. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 14081 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:alcím
|
- Az Édes Abszolút rejtett kincse (hu)
- „A magasztos szózata” (hu)
- Az Édes Abszolút rejtett kincse (hu)
- „A magasztos szózata” (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- Bhagavad-gíta (hu)
- Bhagavad-gíta (hu)
|
| prop-hu:eredetiCím
|
- भगवद् गीता (hu)
- भगवद् गीता (hu)
|
| prop-hu:fejezetcím
|
- Az odaadás ösvénye (hu)
- Az odaadás ösvénye (hu)
|
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:isbn
| |
| prop-hu:kiadó
|
- Harmónia alapítvány (hu)
- Harmónia alapítvány (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- Bhagavad_Gita,_a_19th_century_manuscript.jpg (hu)
- Bhagavad_Gita,_a_19th_century_manuscript.jpg (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- A Bhagavad-gíta 19. századi szanszkrit nyelvű kézirata (hu)
- A Bhagavad-gíta 19. századi szanszkrit nyelvű kézirata (hu)
|
| prop-hu:képméret
| |
| prop-hu:magyarKiadás
|
- magyarázatos kiadás: A. C. Bhaktivedanta S. P.: A Bhagavad-Gítá úgy, ahogy van, The Bhaktivedanta Book Trust, 1993, 931 p (hu)
- magyarázatos kiadás: A. C. Bhaktivedanta S. P.: A Bhagavad-Gítá úgy, ahogy van, The Bhaktivedanta Book Trust, 1993, 931 p (hu)
|
| prop-hu:megírásánakIdőpontja
| |
| prop-hu:műfaj
| |
| prop-hu:nyelv
| |
| prop-hu:név
|
- Bhagavad-gíta (hu)
- Bhagavad-gíta (hu)
|
| prop-hu:oldal
| |
| prop-hu:részei
| |
| prop-hu:szerző
|
- nem ismert (hu)
- B.R.Sridhara Déva Goszvámi (hu)
- nem ismert (hu)
- B.R.Sridhara Déva Goszvámi (hu)
|
| prop-hu:témakör
|
- indiai vallás–filozófiai tanítások gyűjteménye (hu)
- indiai vallás–filozófiai tanítások gyűjteménye (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:év
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Bhagavad-gíta (hu)
- Bhagavad-gíta (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:szentIratok
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
