| dbo:abstract
|
- 1489 – 1619 Bidar a dekkán szultanátusok egyike volt. Fővárosa Bidar, beszélt nyelvei a perzsa, dakhni és urdu, vallása az iszlám volt. Kaszim Barid alapította 1492-ben, aki egy grúz származású türk volt. III. Mohamed sah bahmani szultán szolgálatába állt és a miniszterelnöki (mir-jumla) posztig jutott. Mahmud sah (1482-1518) uralkodása idején gyakorlatilag ő gyakorolta a hatalmat. Halála után 1504-ben fia, Amir Barid lett a miniszterelnök és ellenőrizte a szultanátus közigazgatását. Mahmud sah 1518-ban elhunyt. Halála után 4 szultán követte egymást a trónon, akik csak rövid ideig uralkodtak és inkább bábok voltak Amir Barid kezében. Mikor az utolsó bahmani uralkodó, Malimulla Bidarba menekült 1527-ben, Amir Barid gyakorlatilag független lett, mégsem vett fel királyi címet. 1542-ben fia, Ali Barid, követte, aki elsőként viselte a sah címet. Ali Barid csatlakozott a többi szultánhoz a talikotai csatában a Vidzsajanagar birodalom ellen 1565. januárjában. 1580-as halála után fia került a trónra, Ibrahim Barid, akit 1587-es halála után öccse, II. Kaszim Barid követett a sorban. 1591-es halála után kiskorú fia, II. Ali Baridot koronázták meg, akit azonban hamarosan egyik rokona, II. Amir Barid trónfosztott. 1601-ben őt szintén megfosztotta uralmától egyik rokona, Mirza Ali Barid. Őt 1609-ben kovette a szultanátus utolsó uralkodója, III. Amir Barid, aki a mogulok ellen hadakozott 1616-ban, akiket Malik Ambar vezetett. 1619-ben vereséget mért rá a Bidzsapuri szultán, II. Ibrahim Adil kán. Bidart Bidzsapurhoz csatolták. III. Amir Baridot és fiát Bidzsapurba hurcolták és felügyelet alatt tartották. (hu)
- 1489 – 1619 Bidar a dekkán szultanátusok egyike volt. Fővárosa Bidar, beszélt nyelvei a perzsa, dakhni és urdu, vallása az iszlám volt. Kaszim Barid alapította 1492-ben, aki egy grúz származású türk volt. III. Mohamed sah bahmani szultán szolgálatába állt és a miniszterelnöki (mir-jumla) posztig jutott. Mahmud sah (1482-1518) uralkodása idején gyakorlatilag ő gyakorolta a hatalmat. Halála után 1504-ben fia, Amir Barid lett a miniszterelnök és ellenőrizte a szultanátus közigazgatását. Mahmud sah 1518-ban elhunyt. Halála után 4 szultán követte egymást a trónon, akik csak rövid ideig uralkodtak és inkább bábok voltak Amir Barid kezében. Mikor az utolsó bahmani uralkodó, Malimulla Bidarba menekült 1527-ben, Amir Barid gyakorlatilag független lett, mégsem vett fel királyi címet. 1542-ben fia, Ali Barid, követte, aki elsőként viselte a sah címet. Ali Barid csatlakozott a többi szultánhoz a talikotai csatában a Vidzsajanagar birodalom ellen 1565. januárjában. 1580-as halála után fia került a trónra, Ibrahim Barid, akit 1587-es halála után öccse, II. Kaszim Barid követett a sorban. 1591-es halála után kiskorú fia, II. Ali Baridot koronázták meg, akit azonban hamarosan egyik rokona, II. Amir Barid trónfosztott. 1601-ben őt szintén megfosztotta uralmától egyik rokona, Mirza Ali Barid. Őt 1609-ben kovette a szultanátus utolsó uralkodója, III. Amir Barid, aki a mogulok ellen hadakozott 1616-ban, akiket Malik Ambar vezetett. 1619-ben vereséget mért rá a Bidzsapuri szultán, II. Ibrahim Adil kán. Bidart Bidzsapurhoz csatolták. III. Amir Baridot és fiát Bidzsapurba hurcolták és felügyelet alatt tartották. (hu)
|
