About DBpedia

About: Biharugrai-halastavak

An Entity of Type : Thing, from Named Graph : http://hu.dbpedia.org, within Data Space : hu.dbpedia.org

A Biharugrai-halastavak mesterséges állóvizek Békés megye és a Kis-Sárrét északkeleti peremvidékén, egyúttal a Körös?Maros Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület. A romániai Bihar-hegységb?l érkez? Sebes-Körös fattyúágai és több jelent?s vízhozamú kisebb vízfolyás (Fényes-ér, Korhány-ér és Köles-ér) hozta létre a Kis-Sárrétet, a hatalmas, Körösnagyharsánytól Vészt?ig húzódó lápvilágot. A 19. század folyószabályozása következtében az ártéri közösségek él?helye jelent?sen csökkent, vagy teljesen elt?nt, másik részükön halastavakat létesítettek. Az itt elhelyezked?, Magyarország második legnagyobb halastórendszerének számító, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymás szomszédságában lév? Biharugrai- és Begécsi-tó alkotja. A halastavak és a tavakat közvetlenül határoló te

Property Value
dbo:abstract
  • A Biharugrai-halastavak mestersĂ©ges állĂłvizek BĂ©kĂ©s megye Ă©s a Kis-SárrĂ©t Ă©szakkeleti peremvidĂ©kĂ©n, egyĂşttal a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozĂł termĂ©szetvĂ©delmi terĂĽlet. A romániai Bihar-hegysĂ©gbĹ‘l Ă©rkezĹ‘ Sebes-Körös fattyúágai Ă©s több jelentĹ‘s vĂ­zhozamĂş kisebb vĂ­zfolyás (FĂ©nyes-Ă©r, Korhány-Ă©r Ă©s Köles-Ă©r) hozta lĂ©tre a Kis-SárrĂ©tet, a hatalmas, KörösnagyharsánytĂłl VĂ©sztĹ‘ig hĂşzĂłdĂł lápvilágot. A 19. század folyĂłszabályozása következtĂ©ben az ártĂ©ri közössĂ©gek Ă©lĹ‘helye jelentĹ‘sen csökkent, vagy teljesen eltűnt, másik rĂ©szĂĽkön halastavakat lĂ©tesĂ­tettek. Az itt elhelyezkedĹ‘, Magyarország második legnagyobb halastĂłrendszerĂ©nek számĂ­tĂł, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymás szomszĂ©dságában lĂ©vĹ‘ Biharugrai- Ă©s BegĂ©csi-tĂł alkotja. A halastavak Ă©s a tavakat közvetlenĂĽl határolĂł terĂĽletek vĂ©dettĂ© nyilvánĂ­tását már az 1970-es Ă©vekben szorgalmazták, vĂ©gĂĽl 1990-ben egy 7991 hektáros terĂĽletet nyilvánĂ­tottak termĂ©szetvĂ©delmi terĂĽlettĂ© Körösnagyharsány, Biharugra, Zsadány, MezĹ‘gyán Ă©s Geszt határában. EbbĹ‘l szigorĂşan vĂ©dett (nem látogathatĂł) terĂĽlet 1424 hektár. Ennek a terĂĽletnek gazdag madárvilága miatt 1997 Ăłta a Biharugrai-halastavak szerepelnek a Ramsari EgyezmĂ©nyben is. A terĂĽlet meghatározĂł fĂ©szkelĹ‘ madarai a * kárĂłkatona (Phalacrocorax carbo) * törpegĂ©m (Ixobrychus minutus) * kanalas gĂ©m (Platalea leucorodia) * nagy lilik (Anser albifrons) * nyári lĂşd (Anser anser) * tĹ‘kĂ©s rĂ©ce (Anas platyrhynchos) * cigányrĂ©ce (Aythya nyroca) * rĂ©ti sas (Haliaeetus albicilla) * nagy goda (Limosa limosa) Ă©s a * fattyĂşszerkĹ‘ (Chlidonias hybridus). A vonulĂł fajok közĂĽl elĹ‘kerĂĽlt már az Ă©nekes hattyĂş Ă©s a fĂĽles vöcsök. Ritka fĂ©szkelĹ‘kĂ©nt feltűnik a szerecsensirály. A halastavak körzetĂ©ben a lecsapolások nyomán lĂ©trejött jobb minĹ‘sĂ©gű földeket feltörtĂ©k, felszántották. Szikespuszta fedi a terĂĽlet nagy rĂ©szĂ©t. Padkás formákat, vakszikes foltokat alig találunk, viszont szĂ©p állományai maradtak fenn a löszös jellegű növĂ©nyzetnek. Májusban, jĂşniusban a lila ökörfarkkĂłrĂł, a zsályák, a koloncos legyezĹ‘fű virágszĹ‘nyege borĂ­tja a magasabb foltokat. NĂ©hány helyen a vĂ©dett macskahere is elĹ‘fordul. A pusztán a tĂşzok Ă©letkĂ©pes állománya Ă©l. Rendszeresen fĂ©szkel a bĂ­bic, a piroslábĂş cankĂł, a nagy goda. A ma is Ă©lĹ‘ vĂ­zfolyás, a Korhány medrĂ©t ligeterdĹ‘k kĂ­sĂ©rik. Az erdĹ‘kben Ă©l az egybibĂ©s galagonya, a közönsĂ©ges kecskerágĂł, a rĂ©ti kakukktorma. A Biharugra Ă©s Körösnagyharsány között fekvĹ‘ kĂ©t mocsármaradvány az Ugrai-rĂ©t Ă©s a SzĹ‘-rĂ©t a sárrĂ©ti vĂ­zi világ legjobb állapotban megmaradt terĂĽlete. Az itt mĂ©g lĂ©tezĹ‘ szikikákás, magassásos Ă©s kolokános mocsári társulások kiemelkedĹ‘ Ă©rtĂ©ket kĂ©pviselnek. A mocsarakban Ă©l az örmĂ©nygyökĂ©r Ă©s a rĂ©ti iszalag. A nádasokban nyári lĂşd, bölömbika, nagy kĂłcsag Ă©s kanalasgĂ©m költ. A vĂ©dett terĂĽletek sora nem Ă©r vĂ©get az országhatárral. A romániai oldalon a (wd) (Parcul Natural Cefa) biztosĂ­tja a CsĂ©ffai-halastavak, a Radványi-erdĹ‘ Ă©s a környezĹ‘ gyepterĂĽletek vĂ©delmĂ©t. A Romániában 2010-ben vĂ©dettĂ© nyilvánĂ­tott TermĂ©szeti Park lĂ©trejöttĂ©vel közel 13 000 hektáros egybefĂĽggĹ‘, a határokon átnyĂşlĂł vĂ©dett terĂĽlet biztosĂ­tja a hajdani Kis-SárrĂ©t máig fennmaradt termĂ©szeti Ă©rtĂ©keinek megĹ‘rzĂ©sĂ©t. (hu)
  • A Biharugrai-halastavak mestersĂ©ges állĂłvizek BĂ©kĂ©s megye Ă©s a Kis-SárrĂ©t Ă©szakkeleti peremvidĂ©kĂ©n, egyĂşttal a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozĂł termĂ©szetvĂ©delmi terĂĽlet. A romániai Bihar-hegysĂ©gbĹ‘l Ă©rkezĹ‘ Sebes-Körös fattyúágai Ă©s több jelentĹ‘s vĂ­zhozamĂş kisebb vĂ­zfolyás (FĂ©nyes-Ă©r, Korhány-Ă©r Ă©s Köles-Ă©r) hozta lĂ©tre a Kis-SárrĂ©tet, a hatalmas, KörösnagyharsánytĂłl VĂ©sztĹ‘ig hĂşzĂłdĂł lápvilágot. A 19. század folyĂłszabályozása következtĂ©ben az ártĂ©ri közössĂ©gek Ă©lĹ‘helye jelentĹ‘sen csökkent, vagy teljesen eltűnt, másik rĂ©szĂĽkön halastavakat lĂ©tesĂ­tettek. Az itt elhelyezkedĹ‘, Magyarország második legnagyobb halastĂłrendszerĂ©nek számĂ­tĂł, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymás szomszĂ©dságában lĂ©vĹ‘ Biharugrai- Ă©s BegĂ©csi-tĂł alkotja. A halastavak Ă©s a tavakat közvetlenĂĽl határolĂł terĂĽletek vĂ©dettĂ© nyilvánĂ­tását már az 1970-es Ă©vekben szorgalmazták, vĂ©gĂĽl 1990-ben egy 7991 hektáros terĂĽletet nyilvánĂ­tottak termĂ©szetvĂ©delmi terĂĽlettĂ© Körösnagyharsány, Biharugra, Zsadány, MezĹ‘gyán Ă©s Geszt határában. EbbĹ‘l szigorĂşan vĂ©dett (nem látogathatĂł) terĂĽlet 1424 hektár. Ennek a terĂĽletnek gazdag madárvilága miatt 1997 Ăłta a Biharugrai-halastavak szerepelnek a Ramsari EgyezmĂ©nyben is. A terĂĽlet meghatározĂł fĂ©szkelĹ‘ madarai a * kárĂłkatona (Phalacrocorax carbo) * törpegĂ©m (Ixobrychus minutus) * kanalas gĂ©m (Platalea leucorodia) * nagy lilik (Anser albifrons) * nyári lĂşd (Anser anser) * tĹ‘kĂ©s rĂ©ce (Anas platyrhynchos) * cigányrĂ©ce (Aythya nyroca) * rĂ©ti sas (Haliaeetus albicilla) * nagy goda (Limosa limosa) Ă©s a * fattyĂşszerkĹ‘ (Chlidonias hybridus). A vonulĂł fajok közĂĽl elĹ‘kerĂĽlt már az Ă©nekes hattyĂş Ă©s a fĂĽles vöcsök. Ritka fĂ©szkelĹ‘kĂ©nt feltűnik a szerecsensirály. A halastavak körzetĂ©ben a lecsapolások nyomán lĂ©trejött jobb minĹ‘sĂ©gű földeket feltörtĂ©k, felszántották. Szikespuszta fedi a terĂĽlet nagy rĂ©szĂ©t. Padkás formákat, vakszikes foltokat alig találunk, viszont szĂ©p állományai maradtak fenn a löszös jellegű növĂ©nyzetnek. Májusban, jĂşniusban a lila ökörfarkkĂłrĂł, a zsályák, a koloncos legyezĹ‘fű virágszĹ‘nyege borĂ­tja a magasabb foltokat. NĂ©hány helyen a vĂ©dett macskahere is elĹ‘fordul. A pusztán a tĂşzok Ă©letkĂ©pes állománya Ă©l. Rendszeresen fĂ©szkel a bĂ­bic, a piroslábĂş cankĂł, a nagy goda. A ma is Ă©lĹ‘ vĂ­zfolyás, a Korhány medrĂ©t ligeterdĹ‘k kĂ­sĂ©rik. Az erdĹ‘kben Ă©l az egybibĂ©s galagonya, a közönsĂ©ges kecskerágĂł, a rĂ©ti kakukktorma. A Biharugra Ă©s Körösnagyharsány között fekvĹ‘ kĂ©t mocsármaradvány az Ugrai-rĂ©t Ă©s a SzĹ‘-rĂ©t a sárrĂ©ti vĂ­zi világ legjobb állapotban megmaradt terĂĽlete. Az itt mĂ©g lĂ©tezĹ‘ szikikákás, magassásos Ă©s kolokános mocsári társulások kiemelkedĹ‘ Ă©rtĂ©ket kĂ©pviselnek. A mocsarakban Ă©l az örmĂ©nygyökĂ©r Ă©s a rĂ©ti iszalag. A nádasokban nyári lĂşd, bölömbika, nagy kĂłcsag Ă©s kanalasgĂ©m költ. A vĂ©dett terĂĽletek sora nem Ă©r vĂ©get az országhatárral. A romániai oldalon a (wd) (Parcul Natural Cefa) biztosĂ­tja a CsĂ©ffai-halastavak, a Radványi-erdĹ‘ Ă©s a környezĹ‘ gyepterĂĽletek vĂ©delmĂ©t. A Romániában 2010-ben vĂ©dettĂ© nyilvánĂ­tott TermĂ©szeti Park lĂ©trejöttĂ©vel közel 13 000 hektáros egybefĂĽggĹ‘, a határokon átnyĂşlĂł vĂ©dett terĂĽlet biztosĂ­tja a hajdani Kis-SárrĂ©t máig fennmaradt termĂ©szeti Ă©rtĂ©keinek megĹ‘rzĂ©sĂ©t. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1605355 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 4687 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23903228 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:comment
  • A Biharugrai-halastavak mestersĂ©ges állĂłvizek BĂ©kĂ©s megye Ă©s a Kis-SárrĂ©t Ă©szakkeleti peremvidĂ©kĂ©n, egyĂşttal a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozĂł termĂ©szetvĂ©delmi terĂĽlet. A romániai Bihar-hegysĂ©gbĹ‘l Ă©rkezĹ‘ Sebes-Körös fattyúágai Ă©s több jelentĹ‘s vĂ­zhozamĂş kisebb vĂ­zfolyás (FĂ©nyes-Ă©r, Korhány-Ă©r Ă©s Köles-Ă©r) hozta lĂ©tre a Kis-SárrĂ©tet, a hatalmas, KörösnagyharsánytĂłl VĂ©sztĹ‘ig hĂşzĂłdĂł lápvilágot. A 19. század folyĂłszabályozása következtĂ©ben az ártĂ©ri közössĂ©gek Ă©lĹ‘helye jelentĹ‘sen csökkent, vagy teljesen eltűnt, másik rĂ©szĂĽkön halastavakat lĂ©tesĂ­tettek. Az itt elhelyezkedĹ‘, Magyarország második legnagyobb halastĂłrendszerĂ©nek számĂ­tĂł, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymás szomszĂ©dságában lĂ©vĹ‘ Biharugrai- Ă©s BegĂ©csi-tĂł alkotja. A halastavak Ă©s a tavakat közvetlenĂĽl határolĂł te (hu)
  • A Biharugrai-halastavak mestersĂ©ges állĂłvizek BĂ©kĂ©s megye Ă©s a Kis-SárrĂ©t Ă©szakkeleti peremvidĂ©kĂ©n, egyĂşttal a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozĂł termĂ©szetvĂ©delmi terĂĽlet. A romániai Bihar-hegysĂ©gbĹ‘l Ă©rkezĹ‘ Sebes-Körös fattyúágai Ă©s több jelentĹ‘s vĂ­zhozamĂş kisebb vĂ­zfolyás (FĂ©nyes-Ă©r, Korhány-Ă©r Ă©s Köles-Ă©r) hozta lĂ©tre a Kis-SárrĂ©tet, a hatalmas, KörösnagyharsánytĂłl VĂ©sztĹ‘ig hĂşzĂłdĂł lápvilágot. A 19. század folyĂłszabályozása következtĂ©ben az ártĂ©ri közössĂ©gek Ă©lĹ‘helye jelentĹ‘sen csökkent, vagy teljesen eltűnt, másik rĂ©szĂĽkön halastavakat lĂ©tesĂ­tettek. Az itt elhelyezkedĹ‘, Magyarország második legnagyobb halastĂłrendszerĂ©nek számĂ­tĂł, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymás szomszĂ©dságában lĂ©vĹ‘ Biharugrai- Ă©s BegĂ©csi-tĂł alkotja. A halastavak Ă©s a tavakat közvetlenĂĽl határolĂł te (hu)
rdfs:label
  • Biharugrai-halastavak (hu)
  • Biharugrai-halastavak (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is prop-hu:állóvizek of
is foaf:primaryTopic of
Powered by OpenLink Virtuoso    This material is Open Knowledge     W3C Semantic Web Technology     This material is Open Knowledge    Valid XHTML + RDFa
This content was extracted from Wikipedia and is licensed under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 Unported License