Property Value
dbo:abstract
  • A biofizika a biológia és fizika , mely egyfelől fizikai módszereket használ az élő rendszerek tanulmányozására, másfelől a fizikai jelenségek (például radioaktív sugárzás, statikus mágneses terek stb.) élő szervezetre gyakorolt hatásaival foglalkozik. A biofizikai különböző ágainak érdeklődése a molekuláris biológiától az ökoszisztémákig a biológiai szerveződés valamennyi szintjére kiterjed. A biofizikai kutatások számos ponton átfednek a biokémia, a nanotechnológia, a , az és a rendszerbiológia érdeklődési körével. A biofizika általában ugyanolyan kérdésekre keresi a választ, mint a biokémia és a molekuláris biológia, azonban a kérdéseket kvantitatív (mennyiségi) szemszögből közelíti meg. A terület művelői a sejt alrendszereinek (például DNS-, RNS-, fehérjeszintézis) kölcsönhatásait és e kölcsönhatások szabályozását vizsgálják. A kérdések megválaszolására változatos módszereket alkalmaznak. Fő vizsgálómódszerei közé tartoznak a különféle spektroszkópiák (fluoreszcencia- és foszforeszcencia-, NMR-, röntgen-, polarizációs, CD-spektroszkópia), mikroszkópiák (fluoreszcencia-, epifluoreszcencia-, elektron-, konfokális, TIRF-, atomerőmikroszkópia), hőmennyiségmérés (kalorimetria), molekulák közvetlen manipulációja (optikai csipesz, atomerőmikroszkópia). A molekuláris biofizikusok a komplex rendszereket gyakran a kölcsönható egységek statisztikus mechanikai, termodinamikai és reakciókinetikai megközelítésével próbálják meg leírni. A változatos technikáknak köszönhetően a biofizikusok képesek a biológiai struktúrák (legyen az egy fehérjemolekula vagy egy összetettebb rendszer) közvetlen megfigyelésére, modellezésére és befolyásolására. Hagyományos területei (a molekuláris és sejtbiofizika) mellett a modern biofizika a kutatások rendkívül széles területét öleli fel a a . Szintén általános fejlődési irány, hogy a biofizikusok a klasszikus fizika és matematika (főként a statisztika) modelljeit és vizsgálómódszereit nagyobb rendszerek, úgymint szövetek, szervek, populációk és ökoszisztémák leírására használják. (hu)
  • A biofizika a biológia és fizika , mely egyfelől fizikai módszereket használ az élő rendszerek tanulmányozására, másfelől a fizikai jelenségek (például radioaktív sugárzás, statikus mágneses terek stb.) élő szervezetre gyakorolt hatásaival foglalkozik. A biofizikai különböző ágainak érdeklődése a molekuláris biológiától az ökoszisztémákig a biológiai szerveződés valamennyi szintjére kiterjed. A biofizikai kutatások számos ponton átfednek a biokémia, a nanotechnológia, a , az és a rendszerbiológia érdeklődési körével. A biofizika általában ugyanolyan kérdésekre keresi a választ, mint a biokémia és a molekuláris biológia, azonban a kérdéseket kvantitatív (mennyiségi) szemszögből közelíti meg. A terület művelői a sejt alrendszereinek (például DNS-, RNS-, fehérjeszintézis) kölcsönhatásait és e kölcsönhatások szabályozását vizsgálják. A kérdések megválaszolására változatos módszereket alkalmaznak. Fő vizsgálómódszerei közé tartoznak a különféle spektroszkópiák (fluoreszcencia- és foszforeszcencia-, NMR-, röntgen-, polarizációs, CD-spektroszkópia), mikroszkópiák (fluoreszcencia-, epifluoreszcencia-, elektron-, konfokális, TIRF-, atomerőmikroszkópia), hőmennyiségmérés (kalorimetria), molekulák közvetlen manipulációja (optikai csipesz, atomerőmikroszkópia). A molekuláris biofizikusok a komplex rendszereket gyakran a kölcsönható egységek statisztikus mechanikai, termodinamikai és reakciókinetikai megközelítésével próbálják meg leírni. A változatos technikáknak köszönhetően a biofizikusok képesek a biológiai struktúrák (legyen az egy fehérjemolekula vagy egy összetettebb rendszer) közvetlen megfigyelésére, modellezésére és befolyásolására. Hagyományos területei (a molekuláris és sejtbiofizika) mellett a modern biofizika a kutatások rendkívül széles területét öleli fel a a . Szintén általános fejlődési irány, hogy a biofizikusok a klasszikus fizika és matematika (főként a statisztika) modelljeit és vizsgálómódszereit nagyobb rendszerek, úgymint szövetek, szervek, populációk és ökoszisztémák leírására használják. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1088 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 5610 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 21422153 (xsd:integer)
prop-hu:asin
  • B000TS8P4G (hu)
  • B000TS8P4G (hu)
prop-hu:author
prop-hu:date
  • 2004-11-23 (xsd:date)
  • 2005-10-17 (xsd:date)
prop-hu:edition
  • 1 (xsd:integer)
  • 4 (xsd:integer)
  • Corrected (hu)
prop-hu:first
  • Daniel (hu)
  • Roland (hu)
  • Daniel (hu)
  • Roland (hu)
prop-hu:isbn
  • 0 (xsd:integer)
  • 3 (xsd:integer)
  • 978 (xsd:integer)
prop-hu:last
  • Glaser (hu)
  • Goldfarb (hu)
  • Glaser (hu)
  • Goldfarb (hu)
prop-hu:location
  • Amsterdam (hu)
  • Amsterdam (hu)
prop-hu:publisher
prop-hu:title
  • Biophysics : An Introduction (hu)
  • Biophysics Demystified (hu)
  • Biophysics: An Introduction (hu)
  • Intermediate Physics for Medicine and Biology (hu)
  • Physics in Molecular Biology (hu)
  • Proteins and Nucleic Acids: Structure and Function (hu)
  • Biophysics : An Introduction (hu)
  • Biophysics Demystified (hu)
  • Biophysics: An Introduction (hu)
  • Intermediate Physics for Medicine and Biology (hu)
  • Physics in Molecular Biology (hu)
  • Proteins and Nucleic Acids: Structure and Function (hu)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1962 (xsd:integer)
  • 2002 (xsd:integer)
  • 2006 (xsd:integer)
  • 2010 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Biofizika (hu)
  • Biofizika (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:mainInterest of
is dbo:occupation of
is prop-hu:szakma of
is prop-hu:szakterület of
is foaf:primaryTopic of