| dbo:abstract
|
- A bizalmatlanság formális módja annak, hogy nem bízunk egyik félben egy helyzet során, amely nagy kockázattal vagy mély kétellyel jár. A jogban ez a hatalmi erők megosztásán keresztül, a politikában pedig a nemzetközi szerződések feltételeinek meghatározása során jelenik meg. Azok a rendszerek, amelyek bizalmatlanságon alapulnak egyszerűen megosztják a felelősséget, hogy a hatalmi ágak szétválasztása működni tudjon. A választási rendszer kétségtelenül a bizalmatlanságra épül. A pártok versenyeznek a rendszerben de nem azért versenyeznek, hogy felforgassák a rendszert magát, vagy rosszhiszeműséggel előnyt kovácsoljanak - ha ezt teszik, a többiek könnyen győznek. A bizalmatlanság persze létezik a pártok között, és pontosan ez az, ami motiválja a bizalmatlanság formális rendszerét. A protokoll például, amely államok között működik, olyan eszközökön alapul, amelyek formális el nem ismerést működtetnek, mely valójában azt mondja "nem bízunk abban a személyben". Szigorú etiketten is alapul, amely bizalmatlan az egyes személyek olyan szokásaival szemben, amik a szándékukat tükrözik, és a viselkedés globális alapvetéseit figyelik a társadalmi helyzetekben. Az informatikai protokoll is a bizalmatlanság formálisabb elveit követi a számítástechnikában. A rendszer különböző részei nem "bíznak" meg egymásban, hanem különböző egyeztetéseket, kéréseket és megerősítéseket kérnek. Ha ezek működnek, akkor a hibák szigorúan a rendszer fogadó részében vannak, nem abban, amelyik az eredeti információt elküldte. Ennek az alapelvét egy programon belül szerződésalapú tervezésnek hívják. A vállalati irányítás is a bizalmatlanságon alapul, mivel a testület nem bízik azokban a jelentésekben, amelyet a menedzsmenttől kap, hanem fel van hatalmazva, hogy megvizsgálja azt, bírálja, és a részvényesek oldalát képviselje a vezetéssel szemben. Az a tény, hogy a legtöbb amerikai cégben ez nem működik, annak a jele, hogy a bizalmatlansági kapcsolat leromlott - könyvelési visszaélések, és a könyvelés reformjának követelése ennek elkerülhetetlen eredménye. A rendszer pontosan arra szolgál, hogy nagyobb bizalmi kríziseket megelőzzön "a rendszerben", amiért a formális bizalmatlansági intézkedések egyáltalán be lettek vezetve. (hu)
- A bizalmatlanság formális módja annak, hogy nem bízunk egyik félben egy helyzet során, amely nagy kockázattal vagy mély kétellyel jár. A jogban ez a hatalmi erők megosztásán keresztül, a politikában pedig a nemzetközi szerződések feltételeinek meghatározása során jelenik meg. Azok a rendszerek, amelyek bizalmatlanságon alapulnak egyszerűen megosztják a felelősséget, hogy a hatalmi ágak szétválasztása működni tudjon. A választási rendszer kétségtelenül a bizalmatlanságra épül. A pártok versenyeznek a rendszerben de nem azért versenyeznek, hogy felforgassák a rendszert magát, vagy rosszhiszeműséggel előnyt kovácsoljanak - ha ezt teszik, a többiek könnyen győznek. A bizalmatlanság persze létezik a pártok között, és pontosan ez az, ami motiválja a bizalmatlanság formális rendszerét. A protokoll például, amely államok között működik, olyan eszközökön alapul, amelyek formális el nem ismerést működtetnek, mely valójában azt mondja "nem bízunk abban a személyben". Szigorú etiketten is alapul, amely bizalmatlan az egyes személyek olyan szokásaival szemben, amik a szándékukat tükrözik, és a viselkedés globális alapvetéseit figyelik a társadalmi helyzetekben. Az informatikai protokoll is a bizalmatlanság formálisabb elveit követi a számítástechnikában. A rendszer különböző részei nem "bíznak" meg egymásban, hanem különböző egyeztetéseket, kéréseket és megerősítéseket kérnek. Ha ezek működnek, akkor a hibák szigorúan a rendszer fogadó részében vannak, nem abban, amelyik az eredeti információt elküldte. Ennek az alapelvét egy programon belül szerződésalapú tervezésnek hívják. A vállalati irányítás is a bizalmatlanságon alapul, mivel a testület nem bízik azokban a jelentésekben, amelyet a menedzsmenttől kap, hanem fel van hatalmazva, hogy megvizsgálja azt, bírálja, és a részvényesek oldalát képviselje a vezetéssel szemben. Az a tény, hogy a legtöbb amerikai cégben ez nem működik, annak a jele, hogy a bizalmatlansági kapcsolat leromlott - könyvelési visszaélések, és a könyvelés reformjának követelése ennek elkerülhetetlen eredménye. A rendszer pontosan arra szolgál, hogy nagyobb bizalmi kríziseket megelőzzön "a rendszerben", amiért a formális bizalmatlansági intézkedések egyáltalán be lettek vezetve. (hu)
|
