| dbo:abstract
|
- A szklabinyai vár fegyvertárában őriztek egy kardot és más ékszereket, melyek valószínűleg Blatnica határából egy közös sírból származhatnak. báró 1876-ban és 1880-ban az egész leletet a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, ahol máig megtalálható. A lelőkörülményekről pontosabb információk nem maradtak fenn. Az ékszerek bronzból vannak öntve és erősen aranyozottak. Ezek: 2 csat és 3 töredékes keresztpánt, gomb, 2 indás szíjvég, 3 szíjlemez. A pántokon emberi alakok míg a szíjvégeken indás motívum látható. A kétélű töredékes kardot (D típus) szintén ezen lelethez tartozónak tartják. Markolatán geometrikus díszítés és 3 emberi arc látható. További leleteket is számon tartanak, többek közt 3 sarkantyút, kengyelt, kopját és fejszét. A 19. században előkerült leletet mint egy szláv előkelő sírhalmának mellékletét értelmezik és a 800 körüli évekre keltezik. A kardot Rajna-menti műhely termékének, míg a többi díszt hazai készítésűnek vélik, erős hatással. Az indás szíjvégek (lószerszám) a ízlését tükrözik. Vannak kutatók akik ettől eltérően értelmezik a leleteket. Véleményüket arra alapozzák, hogy csupán az indás szíjvégeknek vannak párhuzamai a késői avar kori sírokban, az egész leletegyüttes párhuzama ilyen összeállításban nem fordul elő. A gombot egyébként faléragombnak gondolják, annak ellenére, hogy pontos mása egy csehországi leánygyermek sírjából került elő. Ezen lelet alapján nevezte el Jan Eisner 1952-ben a Nagymorva birodalom megszervezése előtti kezdeti szakaszt blatnicai leletkörnek, majd ezt egészítette ki Josef Poulík 1963-ban blatnicai-mikulčicei horizont (790/800–830) néven. Ezen horizontba tartozó leletek keltezésének felső határa azonban újabban vitatott. (hu)
- A szklabinyai vár fegyvertárában őriztek egy kardot és más ékszereket, melyek valószínűleg Blatnica határából egy közös sírból származhatnak. báró 1876-ban és 1880-ban az egész leletet a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, ahol máig megtalálható. A lelőkörülményekről pontosabb információk nem maradtak fenn. Az ékszerek bronzból vannak öntve és erősen aranyozottak. Ezek: 2 csat és 3 töredékes keresztpánt, gomb, 2 indás szíjvég, 3 szíjlemez. A pántokon emberi alakok míg a szíjvégeken indás motívum látható. A kétélű töredékes kardot (D típus) szintén ezen lelethez tartozónak tartják. Markolatán geometrikus díszítés és 3 emberi arc látható. További leleteket is számon tartanak, többek közt 3 sarkantyút, kengyelt, kopját és fejszét. A 19. században előkerült leletet mint egy szláv előkelő sírhalmának mellékletét értelmezik és a 800 körüli évekre keltezik. A kardot Rajna-menti műhely termékének, míg a többi díszt hazai készítésűnek vélik, erős hatással. Az indás szíjvégek (lószerszám) a ízlését tükrözik. Vannak kutatók akik ettől eltérően értelmezik a leleteket. Véleményüket arra alapozzák, hogy csupán az indás szíjvégeknek vannak párhuzamai a késői avar kori sírokban, az egész leletegyüttes párhuzama ilyen összeállításban nem fordul elő. A gombot egyébként faléragombnak gondolják, annak ellenére, hogy pontos mása egy csehországi leánygyermek sírjából került elő. Ezen lelet alapján nevezte el Jan Eisner 1952-ben a Nagymorva birodalom megszervezése előtti kezdeti szakaszt blatnicai leletkörnek, majd ezt egészítette ki Josef Poulík 1963-ban blatnicai-mikulčicei horizont (790/800–830) néven. Ezen horizontba tartozó leletek keltezésének felső határa azonban újabban vitatott. (hu)
|
