| dbo:abstract
|
- Gömör megye középső részén, a Vály völgyében fekszik Mihályfalva, a Forgon és a Bodon család ősi birtoka. Már a középkorban is a Forgon, Bodon és a kihalt Gátha családok ősei bírták ezt a falut. Zsigmond király 1413-ban kelt új adománylevelében megerősíti a három család elődeit Mihályfalva birtokában, melyet „már őseik is háborítás nélkül bírtak.” A három család közös eredetű, egy őstől származik. A Bodonok őse Mihályfalusi Jakabnak fia, Miklós, aki Zsigmond király 1413-i megerősítő adománylevelében szerepel - akit egyes oklevelek már Bodon néven említenek. Ez a Bodon Miklós 1421-1432 között alispánja volt Gömör megyének. Az 1427-es portaösszeírásban Bodon Miklósnak Apátfalván két jobbágy telkéről történik említés. Ennek a Miklósnak talán fia lehetett Bodon János. Gömör megye 1469. február 20-án Istenmezei Albertet Bodon János nejének, Margit asszonynak panaszára megidézteti. Mátyás király 1475-ben nyomozóparancsot adott ki Bebek György, Hanvay Demeter, Vasvári János, Barna Lőrinc, Bodon János és Szuhay Pál ellen, akik fegyveres népeikkel Dobsinára törtek, az ottani rézbányákat elfoglalták s a tulajdonosoknak mintegy 500 aranyforintnyi kárt okoztak. Bodon János ugyancsak 1475-ben Finkey Benedekkel együtt Csetneky László, János és Miklós ellen folytat pert. A következő évtizedekben Bodon Miklóssal találkozunk az oklevelekben. Mihályfalusi Bodon Miklós 1481-ben Harmac helység iktatásánál királyi ember. Neje, marmalomfalusi Ravasz Borbála hitbérét és jegyajándékát, mely a nő atyafiait illette, halálos ágyán férjére és sógorára hagyta. Az elhunyt asszony atyafiai, Ravasz Balázs, Imre és Simon azonban perrel támadták meg érte a Bodonokat. Bodon Ferenc („de Mihalfalws' ) érdekében 1493-ban tanúkat hallgatnak ki Ravasz Borbála végrendeletéről. Bodon Benedek 1571-től 1581-ig Gömör megye szolgabírája. Az 1581-i tisztújításon Bodon Pétert választották helyére, ki előbb mint esküdt táblabíró működött Bodon Benedek mellett. 1583-ban Bodon Benedeket újra megválasztották szolgabírónak; tisztségében aztán egész haláláig, 1586-ig megmaradt. Fia, Bodon Farkas szintén hosszú ideig volt megyénk szolgabírája (1600-1612). Bodon Péter 1574-ben, Bodon Pál 1582-ben, Bodon György 1596-1600-ban, Bodon Mátyás pedig 1623-ban esküdtjei és táblabírái megyénknek. Bodon János 1653-ban szolgabíró, aki mellett akkor Bodon Péter esküdtként működött. A múlt században Bodon István esküdt, Bodon Pál szolgabíró, ennek fia, Antal szolgabíró, akiről alább lesz szó. A család Mihályfalván, Alsó- és Felsővályon, a Morhó-, Ablonci- és Laponyapusztákon birtokos. A család már a XVI. században is népes volt, a XVII. századtól pedig még inkább elágazott. Ágai a következők (hu)
- Gömör megye középső részén, a Vály völgyében fekszik Mihályfalva, a Forgon és a Bodon család ősi birtoka. Már a középkorban is a Forgon, Bodon és a kihalt Gátha családok ősei bírták ezt a falut. Zsigmond király 1413-ban kelt új adománylevelében megerősíti a három család elődeit Mihályfalva birtokában, melyet „már őseik is háborítás nélkül bírtak.” A három család közös eredetű, egy őstől származik. A Bodonok őse Mihályfalusi Jakabnak fia, Miklós, aki Zsigmond király 1413-i megerősítő adománylevelében szerepel - akit egyes oklevelek már Bodon néven említenek. Ez a Bodon Miklós 1421-1432 között alispánja volt Gömör megyének. Az 1427-es portaösszeírásban Bodon Miklósnak Apátfalván két jobbágy telkéről történik említés. Ennek a Miklósnak talán fia lehetett Bodon János. Gömör megye 1469. február 20-án Istenmezei Albertet Bodon János nejének, Margit asszonynak panaszára megidézteti. Mátyás király 1475-ben nyomozóparancsot adott ki Bebek György, Hanvay Demeter, Vasvári János, Barna Lőrinc, Bodon János és Szuhay Pál ellen, akik fegyveres népeikkel Dobsinára törtek, az ottani rézbányákat elfoglalták s a tulajdonosoknak mintegy 500 aranyforintnyi kárt okoztak. Bodon János ugyancsak 1475-ben Finkey Benedekkel együtt Csetneky László, János és Miklós ellen folytat pert. A következő évtizedekben Bodon Miklóssal találkozunk az oklevelekben. Mihályfalusi Bodon Miklós 1481-ben Harmac helység iktatásánál királyi ember. Neje, marmalomfalusi Ravasz Borbála hitbérét és jegyajándékát, mely a nő atyafiait illette, halálos ágyán férjére és sógorára hagyta. Az elhunyt asszony atyafiai, Ravasz Balázs, Imre és Simon azonban perrel támadták meg érte a Bodonokat. Bodon Ferenc („de Mihalfalws' ) érdekében 1493-ban tanúkat hallgatnak ki Ravasz Borbála végrendeletéről. Bodon Benedek 1571-től 1581-ig Gömör megye szolgabírája. Az 1581-i tisztújításon Bodon Pétert választották helyére, ki előbb mint esküdt táblabíró működött Bodon Benedek mellett. 1583-ban Bodon Benedeket újra megválasztották szolgabírónak; tisztségében aztán egész haláláig, 1586-ig megmaradt. Fia, Bodon Farkas szintén hosszú ideig volt megyénk szolgabírája (1600-1612). Bodon Péter 1574-ben, Bodon Pál 1582-ben, Bodon György 1596-1600-ban, Bodon Mátyás pedig 1623-ban esküdtjei és táblabírái megyénknek. Bodon János 1653-ban szolgabíró, aki mellett akkor Bodon Péter esküdtként működött. A múlt században Bodon István esküdt, Bodon Pál szolgabíró, ennek fia, Antal szolgabíró, akiről alább lesz szó. A család Mihályfalván, Alsó- és Felsővályon, a Morhó-, Ablonci- és Laponyapusztákon birtokos. A család már a XVI. században is népes volt, a XVII. századtól pedig még inkább elágazott. Ágai a következők (hu)
|
