| dbo:abstract
|
- Az eddigi legkorábbi székely-magyar rovásfeliratot 1999. március 24-én találta a Somogy megyei Bodrog falu határában folyó ásatásban találta Magyar Kálmán régész. A lelet 900 körüli, amely egy agyagfúvóka részlete. A lelet helyén a középkorban Bő falu állt, jelenleg pedig Alsó-Bű puszta található ott. Róna-Tas András akadémikus szerint ez a lelet fontos láncszem a kelet-európai írások és a székely írás között. Gömöri János, az MTA Ipartörténeti Bizottságának titkára szintén megvizsgálta a leletet. Erdélyi István régész-történész kimutatta, hogy a fújtatócső felületén lévő jelek ujjkörmök lenyomata. A lelet mérete 6,2 cm × 4,2 cm, vastagsága: 1,2 cm. (hu)
- Az eddigi legkorábbi székely-magyar rovásfeliratot 1999. március 24-én találta a Somogy megyei Bodrog falu határában folyó ásatásban találta Magyar Kálmán régész. A lelet 900 körüli, amely egy agyagfúvóka részlete. A lelet helyén a középkorban Bő falu állt, jelenleg pedig Alsó-Bű puszta található ott. Róna-Tas András akadémikus szerint ez a lelet fontos láncszem a kelet-európai írások és a székely írás között. Gömöri János, az MTA Ipartörténeti Bizottságának titkára szintén megvizsgálta a leletet. Erdélyi István régész-történész kimutatta, hogy a fújtatócső felületén lévő jelek ujjkörmök lenyomata. A lelet mérete 6,2 cm × 4,2 cm, vastagsága: 1,2 cm. (hu)
|
