Property Value
dbo:abstract
  • A bokszerlázadás vagy bokszerfelkelés 1900-ban volt Kínában, a külföldiek egyre erősödő hatalma és a terjedő kereszténység ellen. Az Kína elzárkózási politikát folytatott, 1842-től azonban már nem volt lehetőségük az európaiak kizárására. A következő évtizedekben a külföldiek jelentős hatalomhoz jutottak az országban; a gazdasági hasznot kivitték, ópiumot hoztak az országba, a helyi vallást és tradíciókat nem tisztelték, és egy sor egyenlőtlen szerződést kényszerítettek az egyre gyengülő Csing (Qing)-dinasztiára. A növekvő feszültségek hatására 1900. május 18-án robbant ki a bokszerlázadás egyszerre több tartományban. A megmozdulást a kínai császár özvegye, az ország tényleges uralkodója is támogatta. A felkelők tönkretették a vasútvonalakat és távíróvonalakat, melynek oka az volt, hogy rengetegen az infrastrukturális modernizációt okolták a nyomorukért. A vasúthálózat és a távírdák kiépülésével ugyanis százezrek maradtak munka nélkül, akik teherszállításból vagy hírvivői munkából éltek. A bokszerek megöltek több mint 3000 keresztényt, és minden külföldi fejére vérdíjat tűztek ki. Az angolok eleinte sikertelenül próbálták megfékezni a felkelést, és magas rangú kínai politikusok tiltakozása is visszhang nélkül maradt. A követségi dolgozók meggyilkolása nyomán azonban az európai hatalmak – Nagy-Britannia, Olaszország, Németország, Oroszország, az Osztrák–Magyar Monarchia, Franciaország –, valamint Japán és az Amerikai Egyesült Államok, az úgynevezett „”, csapatokat küldtek Kínába. A britek saját csapataikon kívül indiai erőket is vezényeltek Kínába. A felkelők egyik központját, Tiencsin (Tianjin)t július 13-án vették be, amikor a lázadók a diplomatanegyed megtámadására készültek. A után a császárnénak menekülnie kellett a fővárosból, a követően pedig a külföldi csapatok három napig fosztogatták a nagyvárost. A felkelést augusztus végére verték le végleg. Szeptember 27-én az német vezetése alatt álló megszálló erőket a menekülő lázadók ellen büntetőexpedícióra küldték. A cári orosz csapatok ebben az időszakban foglalták el Mandzsúriát, ami az orosz–japán háború kitörésének egyik alapvető oka lett. A konfliktust végül a zárták le, melyet 1901. szeptember 7-én írtak alá. (hu)
  • A bokszerlázadás vagy bokszerfelkelés 1900-ban volt Kínában, a külföldiek egyre erősödő hatalma és a terjedő kereszténység ellen. Az Kína elzárkózási politikát folytatott, 1842-től azonban már nem volt lehetőségük az európaiak kizárására. A következő évtizedekben a külföldiek jelentős hatalomhoz jutottak az országban; a gazdasági hasznot kivitték, ópiumot hoztak az országba, a helyi vallást és tradíciókat nem tisztelték, és egy sor egyenlőtlen szerződést kényszerítettek az egyre gyengülő Csing (Qing)-dinasztiára. A növekvő feszültségek hatására 1900. május 18-án robbant ki a bokszerlázadás egyszerre több tartományban. A megmozdulást a kínai császár özvegye, az ország tényleges uralkodója is támogatta. A felkelők tönkretették a vasútvonalakat és távíróvonalakat, melynek oka az volt, hogy rengetegen az infrastrukturális modernizációt okolták a nyomorukért. A vasúthálózat és a távírdák kiépülésével ugyanis százezrek maradtak munka nélkül, akik teherszállításból vagy hírvivői munkából éltek. A bokszerek megöltek több mint 3000 keresztényt, és minden külföldi fejére vérdíjat tűztek ki. Az angolok eleinte sikertelenül próbálták megfékezni a felkelést, és magas rangú kínai politikusok tiltakozása is visszhang nélkül maradt. A követségi dolgozók meggyilkolása nyomán azonban az európai hatalmak – Nagy-Britannia, Olaszország, Németország, Oroszország, az Osztrák–Magyar Monarchia, Franciaország –, valamint Japán és az Amerikai Egyesült Államok, az úgynevezett „”, csapatokat küldtek Kínába. A britek saját csapataikon kívül indiai erőket is vezényeltek Kínába. A felkelők egyik központját, Tiencsin (Tianjin)t július 13-án vették be, amikor a lázadók a diplomatanegyed megtámadására készültek. A után a császárnénak menekülnie kellett a fővárosból, a követően pedig a külföldi csapatok három napig fosztogatták a nagyvárost. A felkelést augusztus végére verték le végleg. Szeptember 27-én az német vezetése alatt álló megszálló erőket a menekülő lázadók ellen büntetőexpedícióra küldték. A cári orosz csapatok ebben az időszakban foglalták el Mandzsúriát, ami az orosz–japán háború kitörésének egyik alapvető oka lett. A konfliktust végül a zárták le, melyet 1901. szeptember 7-én írtak alá. (hu)
dbo:wikiPageID
  • 705637 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 7554 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 22883598 (xsd:integer)
prop-hu:dátum
  • --11-02
prop-hu:egyéb
  • Civil veszteségek: legalább – kínai kínai keresztény, 200 misszionárius, összesen fő lett a bokszerek áldozata, 5000 kínai civil a külföldi katonák miatt (hu)
  • Civil veszteségek: legalább – kínai kínai keresztény, 200 misszionárius, összesen fő lett a bokszerek áldozata, 5000 kínai civil a külföldi katonák miatt (hu)
prop-hu:eredmény
  • A 8 nemzetből álló szövetség győzelme (hu)
  • A 8 nemzetből álló szövetség győzelme (hu)
prop-hu:haderő
  • 22 (xsd:integer)
  • császári katona, (hu)
  • expedíciós katona (hu)
  • katona Mandzsúriában (hu)
prop-hu:helyszín
  • Kína (hu)
  • Kína (hu)
prop-hu:konfliktus
  • Bokszerlázadás (hu)
  • Bokszerlázadás (hu)
prop-hu:kép
  • Boxer Rebellion.jpg (hu)
  • Boxer Rebellion.jpg (hu)
prop-hu:képfelirat
  • Kínaiak és a külföldi expedíciós erők harca a tiencsini csatában (hu)
  • Kínaiak és a külföldi expedíciós erők harca a tiencsini csatában (hu)
prop-hu:ok
  • Clemens von Ketteler báró halála (hu)
  • Clemens von Ketteler báró halála (hu)
prop-hu:parancsnok
  • 22 (xsd:integer)
  • dbpedia-hu:Claude_Maxwell_MacDonald
  • , (hu)
  • A. Chaffee, (hu)
  • A. Kuropatkin (hu)
  • A. Waldersee (hu)
  • E. H. Liscum† (hu)
  • Fukusima J., (hu)
  • Gaselee-különítmény A. Gaselee, (hu)
  • J. I. Alekszejev, (hu)
  • Külképviseletek (hu)
  • Ma Fu-lu †, (hu)
  • Megszálló erők (hu)
  • Ny. P. Linevicsv, (hu)
  • Orosz mandzsúriai megszálló erők (hu)
  • Seymour-különítmény E. H. Seymour (hu)
  • †, (hu)
prop-hu:területváltozások
  • növekedése (hu)
  • növekedése (hu)
prop-hu:támadó
  • 24 (xsd:integer)
  • Japán (hu)
  • Orosz Birodalom (hu)
  • Francia Köztársaság (hu)
  • Nyolcnemzeti szövetség: (hu)
prop-hu:veszteségek
  • katona, (hu)
  • császári katona, (hu)
  • ismeretlen számú bokszer (hu)
  • külföldi (hu)
  • katona, (hu)
  • császári katona, (hu)
  • ismeretlen számú bokszer (hu)
  • külföldi (hu)
prop-hu:védekező
  • 22 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Bokszerlázadás (hu)
  • Bokszerlázadás (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:battle of
is dbo:usedInWar of
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:csatái of
is prop-hu:háború of
is prop-hu:háborúsRészvétel of
is foaf:primaryTopic of