dbo:abstract
|
- Boleyn Anna angol királyné, angolul Anne Boleyn Queen of England (Blicking Hall, 1507. május 5. – London, 1536. május 19.) VIII. Henrik második felesége, 1532-től márkinője, angol királyné 1533 és 1536 között. Házassága és későbbi kivégzése miatt kulcsfigura volt a korabeli politikai és vallási játszmákban, valamint az anglikán egyház megalakulásában. Apja Thomas Boleyn, Wiltshire grófja, anyja Elizabeth Howard. Szülei Hollandiában és Franciaországban taníttatták, ahol előbb Mária királyné (VIII. Henrik húga), majd pedig Klaudia királyné (I. Ferenc király első felesége) udvarhölgyeként szolgált. 1522-ben tért vissza Angliába, hogy családjaik kívánságára összeházasodjon ír unokatestvérével, , Ormond grófjával, így egyesítvén a Boleyn és a Butler birtokokat. A házasság a források szerint nem valósult meg. Anna Aragóniai Katalin, VIII. Henrik feleségének udvarhölgye lett. I. Erzsébet anyja. Állítólag nem volt olyan csinos, mint húga, Mária, ám jóval intelligensebb és megfontoltabb volt nála, tele ambícióval. Alapvetően öntörvényű és temperamentumos természet volt, akárcsak későbbi férje, VIII. Henrik. Gyönyörűen énekelt, kecsesen táncolt, és rendkívül elmésen társalgott, valamint folyékonyan beszélt franciául, és kitűnően lovagolt, továbbá tudott sakkozni és kártyázni is. Gyermekkora során legalább akkora tudásra tett szert, mintha ő is királyi házból származott volna. Hatalomvágyó és feltörekvő édesapja, Thomas Boleyn, aki a pletyka szerint csupán kereskedő ősökkel rendelkezett, beházasodott a tekintélyes angol nemesi családba, a Howardba. (Felesége, Elizabeth volt Norfolk 3. hercegének, Thomas Howardnak a húga.) VIII. Henrik 1525-től kezdett udvarolni neki. A kezdeti elutasítások után Henrik annyira szerelmes lett Annába, hogy feltett szándéka lett elválni feleségétől, Aragóniai Katalintól. VII. Kelemen pápa nem volt hajlandó a házasságot érvényteleníteni. A király még akár arra is kész volt, hogy bigámiát kövessen el, úgy, hogy egyszerre lesz Katalin és Anna férje, s az Annától származó gyermekek is igényt tarthatnak majd a trónra. Henrik megtörte a katolikus egyház hatalmát Angliában és megkezdődött a Rómától való függetlenedés előkészítése. Henrik és Anna 1533. január 25-én összeházasodott, amivel Henrik bigámiát követett el, hiszen még Henrik nem vált el Katalintól. 1533. május 23-án Thomas Cranmer a Henrik és Katalin között kötött házasságot semmisnek nyilvánította, ami nem válás volt, hiszen a válás szerint ugyan a házasság megszűnt, de előtte létezett a házastársi kapcsolat, míg az érvénytelenítés szerint Henrik és Katalin kapcsolata sohasem volt szentesítve, csak élettársi viszonyban éltek, tehát nem voltak házasok az érvénytelenítés előtt sem. Cranmer 5 napra rá Henrik és Anna házasságát érvényesítette. Válaszul a pápa Henriket és Cranmert kitagadta. A házasság és a kitagadás eredményeként megalakult az anglikán egyház, melynek feje maga a király. A koronázásra 1533. június 1-jén került sor. Anna 1533. szeptember 7-én életet adott egy kislánynak, a későbbi I. Erzsébet királynőnek. Henrik továbbra sem adta fel a reményt, hogy két lánya mellé (Katalintól már született egy lánya, a későbbi I. Mária királynő) fiú gyermeke is születik Annától. A királyné összesen 3 magzatot veszített el; s emiatt Henrik csalódottságában 1536 márciusában már Lady Jane Seymournak udvarolt. 1536 áprilisában Annát felségárulással vádolták meg. Május 2-án le is tartóztatták és a Towerbe zárták. Még az esküdtszék hivatalos ítélete előtt bűnösnek találták és május 15-én elítélték. 4 nappal később a Tower parkjában lefejezték. I. Erzsébet koronázása után Annát az anglikán egyház mártírjává nyilvánították. Az évszázadok alatt Boleyn Anna alakja számtalanszor megjelent különböző művészeti és kulturális művekben. A legjelentősebb angol királynék között tartják számon. (hu)
- Boleyn Anna angol királyné, angolul Anne Boleyn Queen of England (Blicking Hall, 1507. május 5. – London, 1536. május 19.) VIII. Henrik második felesége, 1532-től márkinője, angol királyné 1533 és 1536 között. Házassága és későbbi kivégzése miatt kulcsfigura volt a korabeli politikai és vallási játszmákban, valamint az anglikán egyház megalakulásában. Apja Thomas Boleyn, Wiltshire grófja, anyja Elizabeth Howard. Szülei Hollandiában és Franciaországban taníttatták, ahol előbb Mária királyné (VIII. Henrik húga), majd pedig Klaudia királyné (I. Ferenc király első felesége) udvarhölgyeként szolgált. 1522-ben tért vissza Angliába, hogy családjaik kívánságára összeházasodjon ír unokatestvérével, , Ormond grófjával, így egyesítvén a Boleyn és a Butler birtokokat. A házasság a források szerint nem valósult meg. Anna Aragóniai Katalin, VIII. Henrik feleségének udvarhölgye lett. I. Erzsébet anyja. Állítólag nem volt olyan csinos, mint húga, Mária, ám jóval intelligensebb és megfontoltabb volt nála, tele ambícióval. Alapvetően öntörvényű és temperamentumos természet volt, akárcsak későbbi férje, VIII. Henrik. Gyönyörűen énekelt, kecsesen táncolt, és rendkívül elmésen társalgott, valamint folyékonyan beszélt franciául, és kitűnően lovagolt, továbbá tudott sakkozni és kártyázni is. Gyermekkora során legalább akkora tudásra tett szert, mintha ő is királyi házból származott volna. Hatalomvágyó és feltörekvő édesapja, Thomas Boleyn, aki a pletyka szerint csupán kereskedő ősökkel rendelkezett, beházasodott a tekintélyes angol nemesi családba, a Howardba. (Felesége, Elizabeth volt Norfolk 3. hercegének, Thomas Howardnak a húga.) VIII. Henrik 1525-től kezdett udvarolni neki. A kezdeti elutasítások után Henrik annyira szerelmes lett Annába, hogy feltett szándéka lett elválni feleségétől, Aragóniai Katalintól. VII. Kelemen pápa nem volt hajlandó a házasságot érvényteleníteni. A király még akár arra is kész volt, hogy bigámiát kövessen el, úgy, hogy egyszerre lesz Katalin és Anna férje, s az Annától származó gyermekek is igényt tarthatnak majd a trónra. Henrik megtörte a katolikus egyház hatalmát Angliában és megkezdődött a Rómától való függetlenedés előkészítése. Henrik és Anna 1533. január 25-én összeházasodott, amivel Henrik bigámiát követett el, hiszen még Henrik nem vált el Katalintól. 1533. május 23-án Thomas Cranmer a Henrik és Katalin között kötött házasságot semmisnek nyilvánította, ami nem válás volt, hiszen a válás szerint ugyan a házasság megszűnt, de előtte létezett a házastársi kapcsolat, míg az érvénytelenítés szerint Henrik és Katalin kapcsolata sohasem volt szentesítve, csak élettársi viszonyban éltek, tehát nem voltak házasok az érvénytelenítés előtt sem. Cranmer 5 napra rá Henrik és Anna házasságát érvényesítette. Válaszul a pápa Henriket és Cranmert kitagadta. A házasság és a kitagadás eredményeként megalakult az anglikán egyház, melynek feje maga a király. A koronázásra 1533. június 1-jén került sor. Anna 1533. szeptember 7-én életet adott egy kislánynak, a későbbi I. Erzsébet királynőnek. Henrik továbbra sem adta fel a reményt, hogy két lánya mellé (Katalintól már született egy lánya, a későbbi I. Mária királynő) fiú gyermeke is születik Annától. A királyné összesen 3 magzatot veszített el; s emiatt Henrik csalódottságában 1536 márciusában már Lady Jane Seymournak udvarolt. 1536 áprilisában Annát felségárulással vádolták meg. Május 2-án le is tartóztatták és a Towerbe zárták. Még az esküdtszék hivatalos ítélete előtt bűnösnek találták és május 15-én elítélték. 4 nappal később a Tower parkjában lefejezték. I. Erzsébet koronázása után Annát az anglikán egyház mártírjává nyilvánították. Az évszázadok alatt Boleyn Anna alakja számtalanszor megjelent különböző művészeti és kulturális művekben. A legjelentősebb angol királynék között tartják számon. (hu)
|