| dbo:abstract
|
- Lucrezia Borgia (egyéb névváltozatok: Lucretia Borgia, Borgia Lukrécia (Subiaco, 1480. április 18., – Ferrara, 1519. június 24.), katalánul: Lucrècia Borja, itáliai hercegnő. Rodrigo Borgia, a későbbi VI. Sándor pápa és Vannozza de Cattanei leánya. Testvérei: Cesare Borgia, Giovanni (Juan) Borgia, Volt két féltestvére is, akiknek az anyjuk ismeretlen: Don Pedro Luis de Borja és Girolama de Borja. A a reneszánsz kor egyik leghírhedtebb családja volt, híresek voltak testi erejükről és bámulatos szellemi képességeikről csakúgy, mint erkölcstelenségükről. A későbbi krónikák Lucrezia nevét befeketítették, akárcsak családjának többi tagjáét. Számos vád - mint az apjával és testvérével folytatott vérfertőző viszony és két férjének rejtélyes halála - azonban megalapozatlannak bizonyult, jóllehet, a méregkeverő nevet nem mosták még le róla. Maria Bellonci Lucrezia BorgiájaSokan írtak róla, mégis a leghitelesebb forrásnak Maria Bellonci: Lucrezia Borgia című regénye tűnik, amelyet 1939-ben adtak ki először és rögtön még az évben el is nyerte a . A könyvnek olyan nagy sikere lett, hogy még plágium is történt. 1953-ban jelent meg az Amerikai Egyesült Államokban Simon Harcourt-Smith „műve” a The marriage at Ferrara. Az írónő pert indított, amit természetesen meg is nyert. Maria Bellonci sok szép könyvet írt, de többek szerint a mesterműve a Lucrezia Borgia, amelyen 8 évig dolgozott, kemény kutatómunkával. A mű sikeréhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy az írónő férje a híres kritikus, Goffredo Bellonci volt, akivel együtt kultúrköröket is szerveztek, elősegítve a világháború alatt az olasz irodalmi élet fennállását. 1944-ben ’’amici della domenica néven futó összejöveteleket szerveznek, ami nemcsak kulturális esemény, hanem a háború alatti irodalom segítője is.Ha mindenképpen be szeretnénk skatulyázni, akkor azt mondhatjuk rá, hogy történelmi regény, de a történelmi regény jellemzőitől abban eltér, hogy az írónő bár egyes szám harmadik személyben beszél a főszereplőről. Valójában sokszor azt érezteti az olvasóval, hogy a művet Lucrezia maga írta. Jóval több lett egy történelmi regénynél: történelem, politika, kultúra, korrajz és az írónő tanulmányozói szerint fontos önéletrajzi tanúbizonyság. Az írónő érezhetően szimpátiát érez a főszereplő iránt és akik ismerik életrajzát, sok hasonló jellemvonást fedezhetnek fel a két karakterben. (hu)
- Borgia Lukrécia (lat. Lucretia Borgia, ol. Lucrezia Borgia, kat. Lukrècia Borja Subiaco, 1480. április 18., – Ferrara, 1519. június 24.) itáliai hercegnő. Rodrigo Borgia, a későbbi VI. Sándor pápa és Vannozza de Cattanei leánya. Testvérei: Cesare Borgia, Giovanni (Juan) Borgia, Volt két féltestvére is, akiknek az anyjuk ismeretlen: Don Pedro Luis de Borja és Girolama de Borja. A a reneszánsz kor egyik leghírhedtebb családja volt, híresek voltak testi erejükről és bámulatos szellemi képességeikről csakúgy, mint erkölcstelenségükről. A későbbi krónikák Lucrezia nevét befeketítették, akárcsak családjának többi tagjáét. Számos vád - mint az apjával és testvérével folytatott vérfertőző viszony és két férjének rejtélyes halála - azonban megalapozatlannak bizonyult, jóllehet, a méregkeverő nevet nem mosták még le róla. Maria Bellonci Lucrezia BorgiájaSokan írtak róla, mégis a leghitelesebb forrásnak : Lucrezia Borgia című regénye tűnik, amelyet 1939-ben adtak ki először, és rögtön, még az évben el is nyerte a . A könyvnek olyan nagy sikere lett, hogy még plágium is történt. 1953-ban jelent meg az Amerikai Egyesült Államokban „műve” a The marriage at Ferrara. Az írónő pert indított, amit természetesen meg is nyert. Maria Bellonci sok szép könyvet írt, de többek szerint mesterműve a Lucrezia Borgia, amelyen 8 évig dolgozott, kemény kutatómunkával. A mű sikeréhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy az írónő férje a híres kritikus, volt, akivel együtt kultúrköröket is szerveztek, elősegítve a második világháború alatt az olasz irodalmi élet fennállását. 1944-ben ’’amici della domenica (a vasárnap barátai) néven futó összejöveteleket szerveztek, ami nemcsak kulturális esemény, hanem a háború alatti irodalom segítője is volt. Ha mindenképpen be szeretnénk skatulyázni, akkor azt mondhatjuk rá, hogy történelmi regény, de annak jellemzőitől abban eltér, hogy az írónő bár egyes szám harmadik személyben beszél a főszereplőről. Valójában sokszor azt érezteti az olvasóval, hogy a művet Lucrezia maga írta. Jóval több lett egy történelmi regénynél: történelem, politika, kultúra, korrajz és az írónő tanulmányozói szerint fontos önéletrajzi tanúbizonyság. Az írónő érezhetően szimpátiát érez a főszereplő iránt és akik ismerik életrajzát, sok hasonló jellemvonást fedezhetnek fel a két karakterben. (hu)
- Lucrezia Borgia (egyéb névváltozatok: Lucretia Borgia, Borgia Lukrécia (Subiaco, 1480. április 18., – Ferrara, 1519. június 24.), katalánul: Lucrècia Borja, itáliai hercegnő. Rodrigo Borgia, a későbbi VI. Sándor pápa és Vannozza de Cattanei leánya. Testvérei: Cesare Borgia, Giovanni (Juan) Borgia, Volt két féltestvére is, akiknek az anyjuk ismeretlen: Don Pedro Luis de Borja és Girolama de Borja. A a reneszánsz kor egyik leghírhedtebb családja volt, híresek voltak testi erejükről és bámulatos szellemi képességeikről csakúgy, mint erkölcstelenségükről. A későbbi krónikák Lucrezia nevét befeketítették, akárcsak családjának többi tagjáét. Számos vád - mint az apjával és testvérével folytatott vérfertőző viszony és két férjének rejtélyes halála - azonban megalapozatlannak bizonyult, jóllehet, a méregkeverő nevet nem mosták még le róla. Maria Bellonci Lucrezia BorgiájaSokan írtak róla, mégis a leghitelesebb forrásnak Maria Bellonci: Lucrezia Borgia című regénye tűnik, amelyet 1939-ben adtak ki először és rögtön még az évben el is nyerte a . A könyvnek olyan nagy sikere lett, hogy még plágium is történt. 1953-ban jelent meg az Amerikai Egyesült Államokban Simon Harcourt-Smith „műve” a The marriage at Ferrara. Az írónő pert indított, amit természetesen meg is nyert. Maria Bellonci sok szép könyvet írt, de többek szerint a mesterműve a Lucrezia Borgia, amelyen 8 évig dolgozott, kemény kutatómunkával. A mű sikeréhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy az írónő férje a híres kritikus, Goffredo Bellonci volt, akivel együtt kultúrköröket is szerveztek, elősegítve a világháború alatt az olasz irodalmi élet fennállását. 1944-ben ’’amici della domenica néven futó összejöveteleket szerveznek, ami nemcsak kulturális esemény, hanem a háború alatti irodalom segítője is.Ha mindenképpen be szeretnénk skatulyázni, akkor azt mondhatjuk rá, hogy történelmi regény, de a történelmi regény jellemzőitől abban eltér, hogy az írónő bár egyes szám harmadik személyben beszél a főszereplőről. Valójában sokszor azt érezteti az olvasóval, hogy a művet Lucrezia maga írta. Jóval több lett egy történelmi regénynél: történelem, politika, kultúra, korrajz és az írónő tanulmányozói szerint fontos önéletrajzi tanúbizonyság. Az írónő érezhetően szimpátiát érez a főszereplő iránt és akik ismerik életrajzát, sok hasonló jellemvonást fedezhetnek fel a két karakterben. (hu)
- Borgia Lukrécia (lat. Lucretia Borgia, ol. Lucrezia Borgia, kat. Lukrècia Borja Subiaco, 1480. április 18., – Ferrara, 1519. június 24.) itáliai hercegnő. Rodrigo Borgia, a későbbi VI. Sándor pápa és Vannozza de Cattanei leánya. Testvérei: Cesare Borgia, Giovanni (Juan) Borgia, Volt két féltestvére is, akiknek az anyjuk ismeretlen: Don Pedro Luis de Borja és Girolama de Borja. A a reneszánsz kor egyik leghírhedtebb családja volt, híresek voltak testi erejükről és bámulatos szellemi képességeikről csakúgy, mint erkölcstelenségükről. A későbbi krónikák Lucrezia nevét befeketítették, akárcsak családjának többi tagjáét. Számos vád - mint az apjával és testvérével folytatott vérfertőző viszony és két férjének rejtélyes halála - azonban megalapozatlannak bizonyult, jóllehet, a méregkeverő nevet nem mosták még le róla. Maria Bellonci Lucrezia BorgiájaSokan írtak róla, mégis a leghitelesebb forrásnak : Lucrezia Borgia című regénye tűnik, amelyet 1939-ben adtak ki először, és rögtön, még az évben el is nyerte a . A könyvnek olyan nagy sikere lett, hogy még plágium is történt. 1953-ban jelent meg az Amerikai Egyesült Államokban „műve” a The marriage at Ferrara. Az írónő pert indított, amit természetesen meg is nyert. Maria Bellonci sok szép könyvet írt, de többek szerint mesterműve a Lucrezia Borgia, amelyen 8 évig dolgozott, kemény kutatómunkával. A mű sikeréhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy az írónő férje a híres kritikus, volt, akivel együtt kultúrköröket is szerveztek, elősegítve a második világháború alatt az olasz irodalmi élet fennállását. 1944-ben ’’amici della domenica (a vasárnap barátai) néven futó összejöveteleket szerveztek, ami nemcsak kulturális esemény, hanem a háború alatti irodalom segítője is volt. Ha mindenképpen be szeretnénk skatulyázni, akkor azt mondhatjuk rá, hogy történelmi regény, de annak jellemzőitől abban eltér, hogy az írónő bár egyes szám harmadik személyben beszél a főszereplőről. Valójában sokszor azt érezteti az olvasóval, hogy a művet Lucrezia maga írta. Jóval több lett egy történelmi regénynél: történelem, politika, kultúra, korrajz és az írónő tanulmányozói szerint fontos önéletrajzi tanúbizonyság. Az írónő érezhetően szimpátiát érez a főszereplő iránt és akik ismerik életrajzát, sok hasonló jellemvonást fedezhetnek fel a két karakterben. (hu)
|
