| dbo:abstract
|
- A borhamisítás, amikor az eladott – bornak nevezett – folyadék, nem felel meg a rátett palack címkéjének. Tiltott adalékokat tartalmaz (víz, glicerin), vagy nem is szőlőből készült. Hamis a bor, ha a musthoz a szabályokban előírtnál több répacukrot, nádcukrot vagy izocukrot adnak. A borminősítő hatóság mágneses magrezonancia-műszere képes kimutatni a „csinált” must erjedéséből származó alkohol eredetét. Magyarországon a Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság (BAII) látja el a központi igazgatási feladatokat. Hamis a bor akkor is, ha a törvényi szabályozás teljesen kizárja, de ennek ellenére a bornak nevezett folyadék tartalmaz hozzáadott vizet, mesterséges színezéket, édesítőszert, savtompítót, borkősavat, glicerint, a szőlőből kipréselt muston kívül egyéb adalékanyagot. A borhamisítás megtörténik akkor is, ha egyébként megengedett javítóanyagot túladagolnak és akkor is, amikor olyasmit tesznek a borba, aminek abban nincs helye. A hamis bor ritkán érezhető pusztán szaglással vagy ízleléssel. A 2009-ben történt hamisítási botrányok során, a bor glicerinnel történt összekeverésével egy magasabb, a superior minőségi kategóriába kerülő bikavér, akár dupla áron is eladhatóvá vált volna. A betartása persze csak az alapvető feltétele a minőségi bor készítésének. Itt csak a leggyakoribb módszerek rövid ismertetése következik. A magyar bortörvénynek nem megfelelő bor az borhamisításnak minősül. A Magyar Bor Akadémia a tagjaitól és a bor ágazat szereplőitől a borász szakma-kulturális értékeinek a megbecsülését és megőrzését várja el. Az etikai kódex szerint:
* tilos bármilyen termék hamisítása,
* tilos bármely termékhamisításban való részvétel,
* tilos elfogadhatatlan minőségű bor forgalomba hozatala. Magyarországon a bor forgalomba hozatal előtti minősítési kötelezettségét jogszabály írja elő. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény szerint a bort az országból kivinni csak akkor lehet, ha tételenként a borászati hatóság laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatoknak alá vetette, minőségét megállapította. A korszerű vizsgálati módszerek alkalmasak arra, hogy ma már minden vegyi anyagot ki lehet mutatni a borokban. Amennyiben kellő büntetési következmények is várnak a lőrét gyártókra, talán háttérbe szorulhatnak az ősi mesterséget űző borhamisítók. (hu)
- A borhamisítás, amikor az eladott – bornak nevezett – folyadék, nem felel meg a rátett palack címkéjének. Tiltott adalékokat tartalmaz (víz, glicerin), vagy nem is szőlőből készült. Hamis a bor, ha a musthoz a szabályokban előírtnál több répacukrot, nádcukrot vagy izocukrot adnak. A borminősítő hatóság mágneses magrezonancia-műszere képes kimutatni a „csinált” must erjedéséből származó alkohol eredetét. Magyarországon a Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság (BAII) látja el a központi igazgatási feladatokat. Hamis a bor akkor is, ha a törvényi szabályozás teljesen kizárja, de ennek ellenére a bornak nevezett folyadék tartalmaz hozzáadott vizet, mesterséges színezéket, édesítőszert, savtompítót, borkősavat, glicerint, a szőlőből kipréselt muston kívül egyéb adalékanyagot. A borhamisítás megtörténik akkor is, ha egyébként megengedett javítóanyagot túladagolnak és akkor is, amikor olyasmit tesznek a borba, aminek abban nincs helye. A hamis bor ritkán érezhető pusztán szaglással vagy ízleléssel. A 2009-ben történt hamisítási botrányok során, a bor glicerinnel történt összekeverésével egy magasabb, a superior minőségi kategóriába kerülő bikavér, akár dupla áron is eladhatóvá vált volna. A betartása persze csak az alapvető feltétele a minőségi bor készítésének. Itt csak a leggyakoribb módszerek rövid ismertetése következik. A magyar bortörvénynek nem megfelelő bor az borhamisításnak minősül. A Magyar Bor Akadémia a tagjaitól és a bor ágazat szereplőitől a borász szakma-kulturális értékeinek a megbecsülését és megőrzését várja el. Az etikai kódex szerint:
* tilos bármilyen termék hamisítása,
* tilos bármely termékhamisításban való részvétel,
* tilos elfogadhatatlan minőségű bor forgalomba hozatala. Magyarországon a bor forgalomba hozatal előtti minősítési kötelezettségét jogszabály írja elő. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény szerint a bort az országból kivinni csak akkor lehet, ha tételenként a borászati hatóság laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatoknak alá vetette, minőségét megállapította. A korszerű vizsgálati módszerek alkalmasak arra, hogy ma már minden vegyi anyagot ki lehet mutatni a borokban. Amennyiben kellő büntetési következmények is várnak a lőrét gyártókra, talán háttérbe szorulhatnak az ősi mesterséget űző borhamisítók. (hu)
|
| prop-hu:megj
|
- Egy 2009-es rendelet két további szigorúan szabályozott borkategóriát vezetett be: a védett eredetű Klasszikus, és a védett eredetű Superior, továbbá Grand Superior borkategóriákat. A védett eredetű borkategória szigorúan szabályozza és ellenőrzi a szőlő származási helyét, a szőlő fajtáját, művelésének módját, térállását, valamint a szőlőből készült bor készítésének számos lépését (hu)
- Egy 2009-es rendelet két további szigorúan szabályozott borkategóriát vezetett be: a védett eredetű Klasszikus, és a védett eredetű Superior, továbbá Grand Superior borkategóriákat. A védett eredetű borkategória szigorúan szabályozza és ellenőrzi a szőlő származási helyét, a szőlő fajtáját, művelésének módját, térállását, valamint a szőlőből készült bor készítésének számos lépését (hu)
|
