| dbo:abstract
|
- A borvidék olyan, jogszabályban védett szőlőtermesztők és bort előállító pincészetek kultúrtája, amelyen a szőlővel betelepített terület aránya számottevően nagyobb, mint más vidékeken, a szőlőtermelésnek és a borkészítésnek pedig hagyományosan nagy társadalmi és gazdasági szerepe van. Határait a jogszabály (általában törvény) jelöli ki. A jogszabály megszabhatja, hogy a borvidéken a gazdák milyen szőlőfajtákat telepíthetnek, azokból milyen borfajtákat milyen eljárásokkal készíthetnek. Gyakran meghatározzák az egyes borfajták minősítésének módját és követelményrendszerét is (Franciaország: AOC rendszer, Spanyolország: D.O.-rendszer, Olaszország: DOC-rendszer stb.). Egységes megnevezésük jóformán lehetetlen, mert jogi szabályozásuk módfelett változatos. Egyes jogrendszerekben a borvidékek területe viszonylag kicsi, és ezek földrajzi, illetve közigazgatási egységek szerint elkülönített csoportjait nagyobb egységekbe, ún. borrégiókba vonják össze — ilyen, kétszintes pl. a magyar és a spanyol rendszer, de a spanyol beosztás szerint borvidékek területe nagyjából a magyar borrégiókénak feleltethető meg. Más országokban a szabályozás egyszintű — a francia „terroir” a spanyol borrégióval vethető össze, de magyarra borvidéknek fordítjuk. Ennek úgynevezett körzeteit tekinthetjük a magyar borvidékek analógjainak. Magyarországon az 1999-ben módosított 1997. évi CXXI. törvény alapján 2016-ban 22 borvidéket tartunk nyilván. Ezeket négy nagy szőlőtermő tájon, illetve hét borrégióban vonjuk össze. Franciaországban 17 borvidéket jelöltek ki; Spanyolország több mint 50 borvidékét 7 régióba vonják össze. (hu)
- A borvidék olyan, jogszabályban védett szőlőtermesztők és bort előállító pincészetek kultúrtája, amelyen a szőlővel betelepített terület aránya számottevően nagyobb, mint más vidékeken, a szőlőtermelésnek és a borkészítésnek pedig hagyományosan nagy társadalmi és gazdasági szerepe van. Határait a jogszabály (általában törvény) jelöli ki. A jogszabály megszabhatja, hogy a borvidéken a gazdák milyen szőlőfajtákat telepíthetnek, azokból milyen borfajtákat milyen eljárásokkal készíthetnek. Gyakran meghatározzák az egyes borfajták minősítésének módját és követelményrendszerét is (Franciaország: AOC rendszer, Spanyolország: D.O.-rendszer, Olaszország: DOC-rendszer stb.). Egységes megnevezésük jóformán lehetetlen, mert jogi szabályozásuk módfelett változatos. Egyes jogrendszerekben a borvidékek területe viszonylag kicsi, és ezek földrajzi, illetve közigazgatási egységek szerint elkülönített csoportjait nagyobb egységekbe, ún. borrégiókba vonják össze — ilyen, kétszintes pl. a magyar és a spanyol rendszer, de a spanyol beosztás szerint borvidékek területe nagyjából a magyar borrégiókénak feleltethető meg. Más országokban a szabályozás egyszintű — a francia „terroir” a spanyol borrégióval vethető össze, de magyarra borvidéknek fordítjuk. Ennek úgynevezett körzeteit tekinthetjük a magyar borvidékek analógjainak. Magyarországon az 1999-ben módosított 1997. évi CXXI. törvény alapján 2016-ban 22 borvidéket tartunk nyilván. Ezeket négy nagy szőlőtermő tájon, illetve hét borrégióban vonjuk össze. Franciaországban 17 borvidéket jelöltek ki; Spanyolország több mint 50 borvidékét 7 régióba vonják össze. (hu)
|
