Bosznia-Hercegovina területéről eddig három helyszín került fel a világörökségi listája, valamint tizenegy további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Property Value
dbo:abstract
  • Bosznia-Hercegovina területéről eddig három helyszín került fel a világörökségi listája, valamint tizenegy további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre. (hu)
  • Bosznia-Hercegovina területéről eddig négy helyszín került fel a világörökségi listája, valamint tíz további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre. (hu)
  • Bosznia-Hercegovina területéről eddig három helyszín került fel a világörökségi listája, valamint tizenegy további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre. (hu)
  • Bosznia-Hercegovina területéről eddig négy helyszín került fel a világörökségi listája, valamint tíz további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1147554 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 6525 (xsd:nonNegativeInteger)
  • 9176 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 21897447 (xsd:integer)
  • 25308829 (xsd:integer)
prop-hu:felirat
prop-hu:feliratPozíciója
  • balra (hu)
  • balra (hu)
prop-hu:felvételÉve
  • 2005 (xsd:integer)
  • 2007 (xsd:integer)
  • 2016 (xsd:integer)
prop-hu:hivatkozás
  • 946 (xsd:integer)
  • 1133 (xsd:integer)
  • 1260 (xsd:integer)
  • 1504 (xsd:integer)
prop-hu:hosszúságiFok
  • 17 (xsd:integer)
  • 19 (xsd:integer)
prop-hu:hosszúságiÍvmásodperc
  • 0 (xsd:integer)
  • 16 (xsd:integer)
  • 26 (xsd:integer)
  • 39 (xsd:integer)
prop-hu:hosszúságiÍvperc
  • 16 (xsd:integer)
  • 17 (xsd:integer)
  • 48 (xsd:integer)
  • 55 (xsd:integer)
prop-hu:igazítás
  • balra (hu)
  • balra (hu)
prop-hu:isbn
  • 963 (xsd:integer)
prop-hu:kategória
  • Kulturális (hu)
  • Természeti (hu)
  • Kulturális (hu)
  • Természeti (hu)
prop-hu:kép
  • 13 (xsd:integer)
  • Mostar Old Town Panorama 2007.jpg (hu)
  • Mehmed Paša Sokolović Bridge, Višegrad 2.JPG (hu)
  • Prašuma Janj II.jpg (hu)
prop-hu:last
  • UNESCO (hu)
  • UNESCO (hu)
prop-hu:leírás
  • Ez a határokon átnyúló, többször kiterjesztett helyszín Európa legnagyobb kiterjedésű ősbükköse, jelenleg 18 ország közös világörökségi helyszíne és összesen 94 védett területből áll. Kezdetben az Északkeleti-Kárpátok déli lejtőin, Szlovákia keleti részén és Ukrajnában található védett területhez összesen 10 természetvédelmi körzet tartozott, ezek közül hat Ukrajnában négy pedig Szlovákiában található. Ezek a védett területek egy 185 kilométer hosszú tengelyen fekszenek, tengerszint feletti magasságuk 210 és 1700 méter között váltakozik. A teljes védett övezet eredetileg háromszáz négyzetkilométert foglalt el, majd 2011-ben a helyszínt öt újabb, Németországban található bükkerdővel egészítették ki. A következő kiterjesztés óta, 2017-től a helyszínhez tartoznak mediterrán területek, az Alpok, a Dinári-hegység és a Pireneusok ősbükkösei is. Az utolsó, 2021-es kiterjesztés során bosznia-hercegovinai, csehországi, észak-macedóniai, franciaországi, lengyelországi és svájci bükkösök kerültek a világörökségi listára. Az ősbükkösöben találhatók a világ legmagasabb és legöregebb bükkfái, és megfigyelhető a bükkerdők fejlődésének valamennyi fázisa. A Kárpátokban őshonos bükkfa a Dinári-hegység mellett csak ezeken a területeken vészelte át a jégkorszakot, majd egy rövid, néhány ezer éves időszak alatt elterjedt az egész kontinensen. Az őserdők a bükkfák felbecsülhetetlen értékű genetikai tárházai. A fák mellett található ökoszisztéma magán viseli a jégkorszak utáni élővilág valamennyi jellegzetességét, gazdag növény és állatvilágnak, köztük több védett fajnak nyújt életteret. (hu)
  • A Stećak díszesen faragott sírkő, Európa középkorának egyedi régészeti és történelmi hagyatéka. A világörökségi helyszínhez megközelítőleg 4000 ilyen sírkő tartozik, 28 temetőből. A négy ország területén eddig 3300 helyszínen megközelítőleg 70 000 sírkövet jegyeztek fel. A legkorábbiak a 12. század második felére a legkésőbbiek a 16. századra datálhatók, a legtöbb követ a 14. és a 15. században faragták. Bár szorosan a középkorhoz kötődnek sokkal korábbi, történelem előtti hatások is kimutathatók rajtuk. Formájuk változatos, lehetnek egyszerű kőlapok, dobozszerű vagy nyeregtetővel fedett sírkövek, keresztek, oszlopok. Minőségük nagymértékben függ a kőfaragó technikai felkészültségétől és a megrendelő kívánságaitól. Bár a 16. századtól nem faragtak újabb köveket mégis napjainkig hatnak a környéken élők kultúrájára, történeket kapcsolódnak hozzájuk és hatással vannak a helyi művészekre, festőkre, szobrászokra, költőkre és fényképészekre is. A helyszínhez tartozó valamennyi sírkő eredeti helyén található és viszonylag jó állapotban van, a 28 helyszín kiválasztásakor törekedtek arra, hogy minden jellegzetes formájuk képviselve legyen. A kövek tanulmányozása és dokumentálása a 19. században kezdődött és jelenleg is tart. (hu)
  • A hidat, az oszmán építészet és építőmérnöki tudományok egyik legszebb példáját a bosnyák származású Szokoli Mehmed török nagyvezír, a szultán legrangosabb tanácsadója parancsára építették 1571 és 1577 között. A Drina folyó hosszú ideig határfolyó volt Kelet és Nyugat között és ez a híd volt a Balkán középső részének egyik ellenőrző pontja, a Duna menti síkságokat Szarajevóval és az Adriai-tengerrel összekötő útvonal fontos állomása.A nagyvezír a híd építésével szülőföldje iránti tiszteletét rótta le. A tervezéssel Szinánt, a korszak egyik legnagyobb építészét bízta meg, aki 1538-tól az egész Oszmán Birodalom legfőbb építőmestere volt. A híd közvetlenül egy éles kanyar után ível át a Drina fölött. Hosszúsága 179,5 méter, 11 ívének szélessége 10,7 és 15 méter között változik. Az ívek formája a török kor jellegzetes építészeti vonásait követi. A folyó jobb oldalán egy síkság terül el, itt terjeszkedett a višegrádi van, a bal oldalon azonban sziklás a terep, ezért a hídhoz egy 120 méter hosszú felvezető rámpát kellett építeni. Közepén egy kapu áll, amelynek szélei túlnyúlnak a híd oldalvonalán. (hu)
  • Mostar történelmi központja a Neretva folyó völgyében terül el és már a történelmi előtti időkben lakott volt. A hely az Adriai-tenger és a szárazföld belsejében lévő ásványkincsek közötti kereskedelmi útvonal egyik fontos állomása. A Római Birodalom korából is tártak itt fel leleteket, később a korai középkorban, az 5. és a 6. században templomokat alapítottak a területen. Mai nevén legkorábban 1474-ben említik. 1468-ban török uralom alá került és a helyi adminisztráció székhelye lett. Határváros volt, védelmi célokat is ellátott ezért a 16. században erődítményeket építettek és ekkor készült el az Öreg-híd is a híres építész Szinán tervei alapján. Vallási és középületeket is emeltek, valamint utakat építettek. Az 1990-es évek háborús eseményei után a kettészakadt városban 1998-ban kezdték meg az újjáépítést nemzetközi segítséggel az Európai Unió irányítása alatt. Az 1993 novemberében összedőlt, a város jelképének számító Öreg-hidat 1998 és 2004 között építették újjá, azóta a megbékélés az együttműködés, a különböző kultúrájú, etnikumú és vallású közösségek egymás mellett élésének a jelképe. (hu)
  • Ez a határokon átnyúló, többször kiterjesztett helyszín Európa legnagyobb kiterjedésű ősbükköse, jelenleg 18 ország közös világörökségi helyszíne és összesen 94 védett területből áll. Kezdetben az Északkeleti-Kárpátok déli lejtőin, Szlovákia keleti részén és Ukrajnában található védett területhez összesen 10 természetvédelmi körzet tartozott, ezek közül hat Ukrajnában négy pedig Szlovákiában található. Ezek a védett területek egy 185 kilométer hosszú tengelyen fekszenek, tengerszint feletti magasságuk 210 és 1700 méter között váltakozik. A teljes védett övezet eredetileg háromszáz négyzetkilométert foglalt el, majd 2011-ben a helyszínt öt újabb, Németországban található bükkerdővel egészítették ki. A következő kiterjesztés óta, 2017-től a helyszínhez tartoznak mediterrán területek, az Alpok, a Dinári-hegység és a Pireneusok ősbükkösei is. Az utolsó, 2021-es kiterjesztés során bosznia-hercegovinai, csehországi, észak-macedóniai, franciaországi, lengyelországi és svájci bükkösök kerültek a világörökségi listára. Az ősbükkösöben találhatók a világ legmagasabb és legöregebb bükkfái, és megfigyelhető a bükkerdők fejlődésének valamennyi fázisa. A Kárpátokban őshonos bükkfa a Dinári-hegység mellett csak ezeken a területeken vészelte át a jégkorszakot, majd egy rövid, néhány ezer éves időszak alatt elterjedt az egész kontinensen. Az őserdők a bükkfák felbecsülhetetlen értékű genetikai tárházai. A fák mellett található ökoszisztéma magán viseli a jégkorszak utáni élővilág valamennyi jellegzetességét, gazdag növény és állatvilágnak, köztük több védett fajnak nyújt életteret. (hu)
  • A Stećak díszesen faragott sírkő, Európa középkorának egyedi régészeti és történelmi hagyatéka. A világörökségi helyszínhez megközelítőleg 4000 ilyen sírkő tartozik, 28 temetőből. A négy ország területén eddig 3300 helyszínen megközelítőleg 70 000 sírkövet jegyeztek fel. A legkorábbiak a 12. század második felére a legkésőbbiek a 16. századra datálhatók, a legtöbb követ a 14. és a 15. században faragták. Bár szorosan a középkorhoz kötődnek sokkal korábbi, történelem előtti hatások is kimutathatók rajtuk. Formájuk változatos, lehetnek egyszerű kőlapok, dobozszerű vagy nyeregtetővel fedett sírkövek, keresztek, oszlopok. Minőségük nagymértékben függ a kőfaragó technikai felkészültségétől és a megrendelő kívánságaitól. Bár a 16. századtól nem faragtak újabb köveket mégis napjainkig hatnak a környéken élők kultúrájára, történeket kapcsolódnak hozzájuk és hatással vannak a helyi művészekre, festőkre, szobrászokra, költőkre és fényképészekre is. A helyszínhez tartozó valamennyi sírkő eredeti helyén található és viszonylag jó állapotban van, a 28 helyszín kiválasztásakor törekedtek arra, hogy minden jellegzetes formájuk képviselve legyen. A kövek tanulmányozása és dokumentálása a 19. században kezdődött és jelenleg is tart. (hu)
  • A hidat, az oszmán építészet és építőmérnöki tudományok egyik legszebb példáját a bosnyák származású Szokoli Mehmed török nagyvezír, a szultán legrangosabb tanácsadója parancsára építették 1571 és 1577 között. A Drina folyó hosszú ideig határfolyó volt Kelet és Nyugat között és ez a híd volt a Balkán középső részének egyik ellenőrző pontja, a Duna menti síkságokat Szarajevóval és az Adriai-tengerrel összekötő útvonal fontos állomása.A nagyvezír a híd építésével szülőföldje iránti tiszteletét rótta le. A tervezéssel Szinánt, a korszak egyik legnagyobb építészét bízta meg, aki 1538-tól az egész Oszmán Birodalom legfőbb építőmestere volt. A híd közvetlenül egy éles kanyar után ível át a Drina fölött. Hosszúsága 179,5 méter, 11 ívének szélessége 10,7 és 15 méter között változik. Az ívek formája a török kor jellegzetes építészeti vonásait követi. A folyó jobb oldalán egy síkság terül el, itt terjeszkedett a višegrádi van, a bal oldalon azonban sziklás a terep, ezért a hídhoz egy 120 méter hosszú felvezető rámpát kellett építeni. Közepén egy kapu áll, amelynek szélei túlnyúlnak a híd oldalvonalán. (hu)
  • Mostar történelmi központja a Neretva folyó völgyében terül el és már a történelmi előtti időkben lakott volt. A hely az Adriai-tenger és a szárazföld belsejében lévő ásványkincsek közötti kereskedelmi útvonal egyik fontos állomása. A Római Birodalom korából is tártak itt fel leleteket, később a korai középkorban, az 5. és a 6. században templomokat alapítottak a területen. Mai nevén legkorábban 1474-ben említik. 1468-ban török uralom alá került és a helyi adminisztráció székhelye lett. Határváros volt, védelmi célokat is ellátott ezért a 16. században erődítményeket építettek és ekkor készült el az Öreg-híd is a híres építész Szinán tervei alapján. Vallási és középületeket is emeltek, valamint utakat építettek. Az 1990-es évek háborús eseményei után a kettészakadt városban 1998-ban kezdték meg az újjáépítést nemzetközi segítséggel az Európai Unió irányítása alatt. Az 1993 novemberében összedőlt, a város jelképének számító Öreg-hidat 1998 és 2004 között építették újjá, azóta a megbékélés az együttműködés, a különböző kultúrájú, etnikumú és vallású közösségek egymás mellett élésének a jelképe. (hu)
prop-hu:méret
  • 350 (xsd:integer)
prop-hu:név
prop-hu:publisher
  • Partvonal Kiadó (hu)
  • Partvonal Kiadó (hu)
prop-hu:pufferzónaHa
  • 12.200000 (xsd:double)
  • 47.600000 (xsd:double)
  • 324.200000 (xsd:double)
  • 294716 (xsd:integer)
prop-hu:szélességiFok
  • 43 (xsd:integer)
  • 44 (xsd:integer)
prop-hu:szélességiÍvmásodperc
  • 30 (xsd:integer)
  • 31 (xsd:integer)
  • 53 (xsd:integer)
prop-hu:szélességiÍvperc
  • 5 (xsd:integer)
  • 8 (xsd:integer)
  • 20 (xsd:integer)
  • 46 (xsd:integer)
prop-hu:title
  • Világörökség (hu)
  • Világörökség (hu)
prop-hu:továbbiOrszágok
  • , , , , , , , , , , , , , , , , és közös világörökségi helyszíne (hu)
  • , , és közös világörökségi helyszíne (hu)
  • , , , , , , , , , , , , , , , , és közös világörökségi helyszíne (hu)
  • , , és közös világörökségi helyszíne (hu)
prop-hu:védettTerületHa
  • 1.500000 (xsd:double)
  • 7.600000 (xsd:double)
  • 49.150000 (xsd:double)
  • 98124 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 2010 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:comment
  • Bosznia-Hercegovina területéről eddig három helyszín került fel a világörökségi listája, valamint tizenegy további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre. (hu)
  • Bosznia-Hercegovina területéről eddig három helyszín került fel a világörökségi listája, valamint tizenegy további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre. (hu)
rdfs:label
  • Bosznia-Hercegovina világörökségi helyszínei (hu)
  • Bosznia-Hercegovina világörökségi helyszínei (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of