| dbo:abstract
|
- A Bosznia-hercegovinai Föderáció (bosnyákul, horvátul és szerbül Federacija Bosne i Hercegovine, cirill írással Федерација Босне и Херцеговине) Bosznia-Hercegovina nagyobbik, az ország területének 51%-át magában foglaló szövetségi egysége, ún. „entitása”. (A másik entitás a Szerb Köztársaság). A Föderáció 1994. március 18-án jött létre a Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti katonai együttműködésről szóló washingtoni egyezmény keretében. Megalakulásával véget ért a boszniai háború (1992–1995) mellékszála, az időszakos horvát-muszlim fegyveres konfliktus. A Föderációnak a bosznia-hercegovinai alkotmányos rendszerben betöltött szerepét a boszniai háborút lezáró Daytoni békeszerződés biztosítja. Az entitás fővárosa Szarajevó. Mostarban székel a Föderáció minisztériumai közül négy. A Föderációnak saját elnöke és kormánya, parlamentje, zászlaja, vámszervezete, rendőrsége, postája, sőt légitársasága is van. Saját hadsereggel is rendelkezik (Bosznia-hercegovinai Föderáció Hadserege, Vojska Federacije Bosne i Hercegovine), bár az – a Szerb Köztársaság Hadseregéhez hasonlóan – az államszintű Védelmi Minisztérium irányítása alatt áll. (A két külön hadsereg és rendőrség megszüntetése folyamatban van). A Bosznia-hercegovinai Föderációt bosnyák–horvát föderációnak is szokták nevezni. Ez a név nem hivatalos, és az államképződmény korábbi kétnemzeti jellegére utal. 2002-től a főképviselő határozatot hozott a Föderáció alkotmányának megváltoztatásáról, amellyel a szerbek is a Föderáció alkotó nemzetévé (konstitutivni narod) léptek elő. (hu)
- A Bosznia-hercegovinai Föderáció (bosnyákul, horvátul és szerbül Federacija Bosne i Hercegovine, cirill írással Федерација Босне и Херцеговине) Bosznia-Hercegovina nagyobbik, az ország területének 51%-át magában foglaló szövetségi egysége, ún. „entitása”. (A másik entitás a Szerb Köztársaság). A Föderáció 1994. március 18-án jött létre a Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti katonai együttműködésről szóló washingtoni egyezmény keretében. Megalakulásával véget ért a boszniai háború (1992–1995) mellékszála, az időszakos horvát-muszlim fegyveres konfliktus. A Föderációnak a bosznia-hercegovinai alkotmányos rendszerben betöltött szerepét a boszniai háborút lezáró Daytoni békeszerződés biztosítja. Az entitás fővárosa Szarajevó. Mostarban székel a Föderáció minisztériumai közül négy. A Föderációnak saját elnöke és kormánya, parlamentje, zászlaja, vámszervezete, rendőrsége, postája, sőt légitársasága is van. Saját hadsereggel is rendelkezik (Bosznia-hercegovinai Föderáció Hadserege, Vojska Federacije Bosne i Hercegovine), bár az – a Szerb Köztársaság Hadseregéhez hasonlóan – az államszintű Védelmi Minisztérium irányítása alatt áll. (A két külön hadsereg és rendőrség megszüntetése folyamatban van). A Bosznia-hercegovinai Föderációt bosnyák–horvát föderációnak is szokták nevezni. Ez a név nem hivatalos, és az államképződmény korábbi kétnemzeti jellegére utal. 2002-től a főképviselő határozatot hozott a Föderáció alkotmányának megváltoztatásáról, amellyel a szerbek is a Föderáció alkotó nemzetévé (konstitutivni narod) léptek elő. (hu)
|
