| dbo:abstract
|
- A boszniai piramisok völgye állítólagos régészeti lelet a bosnyák fővárostól, Szarajevótól 30 km-re északra levő Visoko város mellett, ahol 2005 óta folynak intenzív régészeti feltárások. A munkálatokat kezdeményező és vezető bosnyák Semir Osmanagić feltételezése szerint megtalálták Európa legrégibb és legnagyobb piramisait. Fényképfelvételek készültek a völgyet övező felszíni formákról, s ennek alapján ma már kilenc piramisalakzatot különböztet meg. Ebből ötnek neve is van: a Nap (Visočica), a Hold (Plješevica), a Sárkány (Bučki gaj) és a Szeretet (Četnica) piramisa, valamint a Föld temploma (Krstac). A szakmai közvéleményt megosztja a boszniai piramisok témája. A nemzetközi tudományos élet fősodra a képződményeket természetes eredetűnek tartja, és a piramisok elméletét áltudományosnak tekinti. Az Európai Régészeti Szövetség kiadványában bírálta a piramisra vonatkozó állításokat, és azt, hogy azokat a bosnyák örökségvédelmi szervek is támogatják. 2008. augusztus 25–30. között tartották Szarajevóban az I. Nemzetközi Boszniai Piramisok Völgye Konferenciát, melyen 40 kutató tartott előadást Egyiptomból, Lengyelországból, Magyarországról, Horvátországból, Angliából, Oroszországból és Boszniából. A jelenlévők egyhangúlag négy határozatot hoztak: a kutatások további fontosságának hangsúlyozásáról, a tanácskozás megismétléséről 2010-ben, egy szarajevói Piramiskutatási Központ létrehozásáról, továbbá egy felhívást a bosznia-hercegovinai egyetemekhez, hogy vezessék be a diploma szintű régészeti oktatást a projekt kutatásának elősegítésére. A régésztársadalom nagy része viszont élénken tiltakozik Osmanagić ásatási engedélye ellen, mivel a hegyen műemlék középkori erőd áll, amelynek római alapjai vannak, ezalatt pedig egy illír település maradványai. Osmanagić a régészet szabályait félretéve minden kultúrréteget keresztülvágott ásatásai során. A régész-közvélemény nyomásának engedve Gavrilo Grahovac bosnyák kulturális miniszter már megvonta a támogatást a projekttől.[forrás?] A felfedezés fellendítette a térség turizmusát.[forrás?] (hu)
- A boszniai piramisok völgye állítólagos régészeti lelet a bosnyák fővárostól, Szarajevótól 30 km-re északra levő Visoko város mellett, ahol 2005 óta folynak intenzív régészeti feltárások. A munkálatokat kezdeményező és vezető bosnyák Semir Osmanagić feltételezése szerint megtalálták Európa legrégibb és legnagyobb piramisait. Fényképfelvételek készültek a völgyet övező felszíni formákról, s ennek alapján ma már kilenc piramisalakzatot különböztet meg. Ebből ötnek neve is van: a Nap (Visočica), a Hold (Plješevica), a Sárkány (Bučki gaj) és a Szeretet (Četnica) piramisa, valamint a Föld temploma (Krstac). A szakmai közvéleményt megosztja a boszniai piramisok témája. A nemzetközi tudományos élet fősodra a képződményeket természetes eredetűnek tartja, és a piramisok elméletét áltudományosnak tekinti. Az Európai Régészeti Szövetség kiadványában bírálta a piramisra vonatkozó állításokat, és azt, hogy azokat a bosnyák örökségvédelmi szervek is támogatják. 2008. augusztus 25–30. között tartották Szarajevóban az I. Nemzetközi Boszniai Piramisok Völgye Konferenciát, melyen 40 kutató tartott előadást Egyiptomból, Lengyelországból, Magyarországról, Horvátországból, Angliából, Oroszországból és Boszniából. A jelenlévők egyhangúlag négy határozatot hoztak: a kutatások további fontosságának hangsúlyozásáról, a tanácskozás megismétléséről 2010-ben, egy szarajevói Piramiskutatási Központ létrehozásáról, továbbá egy felhívást a bosznia-hercegovinai egyetemekhez, hogy vezessék be a diploma szintű régészeti oktatást a projekt kutatásának elősegítésére. A régésztársadalom nagy része viszont élénken tiltakozik Osmanagić ásatási engedélye ellen, mivel a hegyen műemlék középkori erőd áll, amelynek római alapjai vannak, ezalatt pedig egy illír település maradványai. Osmanagić a régészet szabályait félretéve minden kultúrréteget keresztülvágott ásatásai során. A régész-közvélemény nyomásának engedve Gavrilo Grahovac bosnyák kulturális miniszter már megvonta a támogatást a projekttől.[forrás?] A felfedezés fellendítette a térség turizmusát.[forrás?] (hu)
|
