| dbo:abstract
|
- Brassói falikrónika (Kronstädter Wandchronik; Breve Chronicon Daciae, Dacia rövid krónikája) A latin nyelvű Brassói falikrónika eredetileg a brassói Fekete templom kórusának falain volt olvasható. A szöveget az 1761–62-es renoválás során levakolták, így azt ma már csak másolatokból ismerjük. A krónika szerzője feltehetően (1546–1591), aki a brassói gimnázium rektora, később a nagyszebeni gimnázium tanára volt. A mű az 1143-tól 1571-ig terjedő időszak eseményeit beszéli el, elsősorban az Erdélyt, az erdélyi szászokat érintő eseményekről tudósít, de szerepelnek benne fontosabb magyarországi események is. Legnagyobb teret a törökellenes harcok kapják, a nikápolyi csatától (1396) Szigetvár ostromáig (1566) a falikrónika beszámol a törökkel vívott háború minden lényeges mozzanatáról. Ez nem meglepő, hiszen a szászok döntő többsége Erdély déli részén, a Királyföldön és a Barcaságban élt, amely területek a 14. század vége óta ki voltak téve az állandó török betöréseknek, portyáknak, s a szászok magukat a kereszténység védőbástyájának tekintették. (hu)
- Brassói falikrónika (Kronstädter Wandchronik; Breve Chronicon Daciae, Dacia rövid krónikája) A latin nyelvű Brassói falikrónika eredetileg a brassói Fekete templom kórusának falain volt olvasható. A szöveget az 1761–62-es renoválás során levakolták, így azt ma már csak másolatokból ismerjük. A krónika szerzője feltehetően (1546–1591), aki a brassói gimnázium rektora, később a nagyszebeni gimnázium tanára volt. A mű az 1143-tól 1571-ig terjedő időszak eseményeit beszéli el, elsősorban az Erdélyt, az erdélyi szászokat érintő eseményekről tudósít, de szerepelnek benne fontosabb magyarországi események is. Legnagyobb teret a törökellenes harcok kapják, a nikápolyi csatától (1396) Szigetvár ostromáig (1566) a falikrónika beszámol a törökkel vívott háború minden lényeges mozzanatáról. Ez nem meglepő, hiszen a szászok döntő többsége Erdély déli részén, a Királyföldön és a Barcaságban élt, amely területek a 14. század vége óta ki voltak téve az állandó török betöréseknek, portyáknak, s a szászok magukat a kereszténység védőbástyájának tekintették. (hu)
|
