| dbo:abstract
|
- Több görög mitológiai személy neve: 1. Briszéisz – lürnésszoszi királyné, király (vagy egy nevű pap) lánya, király felesége. Amikor a trójai háború idején Akhilleusz Aineiaszt üldözve lerohanta és feldúlta Lürnésszosz városát, megölte Münészt is, Briszéiszt pedig mint rabnőt magával vitte. A gyönyörű fiatal nőhöz igen ragaszkodott: ezt tudta Agamemnón is, ezért követelte Briszéiszt kárpótlásul, amikor az ő rabnőjét, lányát vissza kellett szolgáltatnia – így bosszulta meg, hogy főképpen Akhilleusz szorgalmazta a lány visszaadását. Utóbb, Patroklosz halála után Agamemnón a békülés jeléül sok ajándékkal együtt Briszéiszt visszaadta Akhilleusznak, és esküt tett rá, hogy egy ujjal sem érintette. – Briszéisz történetét Homérosz adja elő az Iliaszban; Ovidiusnál (Hősnők levelei) Briszéisz szerelmes urába, és keserűen szemére veti, hogy oly könnyen átengedte Agamemnónnak, és utóbb még visszafogadni sem volt hajlandó. – Egy nagyszerű pompeji freskón látható a jelenet, amikor Agamemnón küldötte vezeti a könnyeit törlő Briszéiszt a méltatlankodó Akhilleusztól. 2. Briszéisz – A trójai Kalkhasz leánya. Mivel apja elpártolásában nem volt része, Trójában maradhatott; utóbb a jós kérésére Agamemnón hozzájárult, hogy előkelő trójai foglyokért kicseréljék a lányát. Még trójai tartózkodása alatt Briszéisz sírig tartó hűséget esküdött a szerelmes , de amint a görögök táborába ért, hamarosan Diomédész kedvese lett. – Ezt a történetet az ókor nem ismerte, a XII. századi Trója-regény ír róla először. A témát Boccaccio, majd Chaucer és végül Shakespeare dolgozta ki epikus, illetve drámai formában. Náluk a név már Cryseide, illetve Cressida, vagyis alakja összekeveredett . Ennek feltehető oka a névalakok hasonlóságán kívül az is, hogy Khrüszéisz is egy Apollón-pap lánya volt, valamint az, hogy mind ő, mind az eredeti Briszéisz egy-egy görög vezér ágyas-rabnője lett. (hu)
- Több görög mitológiai személy neve: 1. Briszéisz – lürnésszoszi királyné, király (vagy egy nevű pap) lánya, király felesége. Amikor a trójai háború idején Akhilleusz Aineiaszt üldözve lerohanta és feldúlta Lürnésszosz városát, megölte Münészt is, Briszéiszt pedig mint rabnőt magával vitte. A gyönyörű fiatal nőhöz igen ragaszkodott: ezt tudta Agamemnón is, ezért követelte Briszéiszt kárpótlásul, amikor az ő rabnőjét, lányát vissza kellett szolgáltatnia – így bosszulta meg, hogy főképpen Akhilleusz szorgalmazta a lány visszaadását. Utóbb, Patroklosz halála után Agamemnón a békülés jeléül sok ajándékkal együtt Briszéiszt visszaadta Akhilleusznak, és esküt tett rá, hogy egy ujjal sem érintette. – Briszéisz történetét Homérosz adja elő az Iliaszban; Ovidiusnál (Hősnők levelei) Briszéisz szerelmes urába, és keserűen szemére veti, hogy oly könnyen átengedte Agamemnónnak, és utóbb még visszafogadni sem volt hajlandó. – Egy nagyszerű pompeji freskón látható a jelenet, amikor Agamemnón küldötte vezeti a könnyeit törlő Briszéiszt a méltatlankodó Akhilleusztól. 2. Briszéisz – A trójai Kalkhasz leánya. Mivel apja elpártolásában nem volt része, Trójában maradhatott; utóbb a jós kérésére Agamemnón hozzájárult, hogy előkelő trójai foglyokért kicseréljék a lányát. Még trójai tartózkodása alatt Briszéisz sírig tartó hűséget esküdött a szerelmes , de amint a görögök táborába ért, hamarosan Diomédész kedvese lett. – Ezt a történetet az ókor nem ismerte, a XII. századi Trója-regény ír róla először. A témát Boccaccio, majd Chaucer és végül Shakespeare dolgozta ki epikus, illetve drámai formában. Náluk a név már Cryseide, illetve Cressida, vagyis alakja összekeveredett . Ennek feltehető oka a névalakok hasonlóságán kívül az is, hogy Khrüszéisz is egy Apollón-pap lánya volt, valamint az, hogy mind ő, mind az eredeti Briszéisz egy-egy görög vezér ágyas-rabnője lett. (hu)
|
