| dbo:abstract
|
- A Brjanszki Front a szovjet Vörös Hadsereg egyik hadseregcsoportja volt a második világháborúban. A front parancsnokának Andrej Ivanovics Jerjomenko altábornagyot nevezték ki, amikor megalakult, 1941 augusztusának második felében. Erickson leírása szerint a következő egységekbő állt: "papíron két hadseregből, az -ből és a -ból, mindegyikben nyolc lövészhadosztállyal három lovashadosztállyal és egy tankhadosztállyal, de ezek közül az egységek közül sok ekkorra már jelentős veszteségeket szenvedett." Két másik hadsereget a szintén a Brjanszki Frontnak ígértek, a és a , amelyek elkerülték a bekerítést a , de ezek is leharcoltak voltak. Augusztus végén a és a együtt a Brjanszki Front nagy, de sikertelen ellentámadást indított Szmolenszk, és Roszlavl térségében, hogy megállításák a német Közép Hadseregcsoport előrenyomulását Moszkva irányába. A Tartalékfront némi sikert ért el a , a Brjanszki Front erőfeszíése azonban kudarcba fulladt. A jelentősen meggyengült frontot ezután bekerítették a moszkvai csata előharcaiban. Kelet felé igyekeztek kitörni. Zsukov beszámolója szerint október 23-án "hősies erőfeszítéssel sikerült kitörniük a gyűrűből." November 10-én a Brjanszki Frontot feloszlatták. 1941 végén újraalakították, parancsnoksága alatt, és mintegy hat hónapig létezett, majd 1942 július 7-én a nevet kapta. Az 1942 június végén indult német offenzíva, a idején a Front a következő egységekből állt: , , és hadsereg, , és a . 1943 március 11-12-én megint feloszlatták és a főhadiszállása a főhadiszállása lett, és az volt a terv, hogy az új tartalékfront alapja lesz. Később ismét újraalakították. A kurszki csata idejében a , a , a és a hadsereg, és a tartozott hozzá. Markian Mihajlovics Popov vezérezredes vezette a névadó város, Kurszk felszabadítására 1943 augusztusában és szeptemberében. 1943 márciusában Oreli Frontnak nevezték át, majd erőinek javát az (a korábbi Középső Front) olvasztották be. A törzséből alapították a , amiből aztán a alakult. (hu)
- A Brjanszki Front a szovjet Vörös Hadsereg egyik hadseregcsoportja volt a második világháborúban. A front parancsnokának Andrej Ivanovics Jerjomenko altábornagyot nevezték ki, amikor megalakult, 1941 augusztusának második felében. Erickson leírása szerint a következő egységekbő állt: "papíron két hadseregből, az -ből és a -ból, mindegyikben nyolc lövészhadosztállyal három lovashadosztállyal és egy tankhadosztállyal, de ezek közül az egységek közül sok ekkorra már jelentős veszteségeket szenvedett." Két másik hadsereget a szintén a Brjanszki Frontnak ígértek, a és a , amelyek elkerülték a bekerítést a , de ezek is leharcoltak voltak. Augusztus végén a és a együtt a Brjanszki Front nagy, de sikertelen ellentámadást indított Szmolenszk, és Roszlavl térségében, hogy megállításák a német Közép Hadseregcsoport előrenyomulását Moszkva irányába. A Tartalékfront némi sikert ért el a , a Brjanszki Front erőfeszíése azonban kudarcba fulladt. A jelentősen meggyengült frontot ezután bekerítették a moszkvai csata előharcaiban. Kelet felé igyekeztek kitörni. Zsukov beszámolója szerint október 23-án "hősies erőfeszítéssel sikerült kitörniük a gyűrűből." November 10-én a Brjanszki Frontot feloszlatták. 1941 végén újraalakították, parancsnoksága alatt, és mintegy hat hónapig létezett, majd 1942 július 7-én a nevet kapta. Az 1942 június végén indult német offenzíva, a idején a Front a következő egységekből állt: , , és hadsereg, , és a . 1943 március 11-12-én megint feloszlatták és a főhadiszállása a főhadiszállása lett, és az volt a terv, hogy az új tartalékfront alapja lesz. Később ismét újraalakították. A kurszki csata idejében a , a , a és a hadsereg, és a tartozott hozzá. Markian Mihajlovics Popov vezérezredes vezette a névadó város, Kurszk felszabadítására 1943 augusztusában és szeptemberében. 1943 márciusában Oreli Frontnak nevezték át, majd erőinek javát az (a korábbi Középső Front) olvasztották be. A törzséből alapították a , amiből aztán a alakult. (hu)
|
