| dbo:abstract
|
- Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal Magyarország egyik legfontosabb vasútvonala, a MÁV és a GYSEV 1-es számú vasúti fővonala a budapesti Déli, illetve Keleti pályaudvar és a Győr-Moson-Sopron megyei magyar-osztrák/magyar-szlovák államhatár között. A Budapest-Bécs közötti kétvágányú vonalat 1931-1933 között villamosították. Az engedélyezett sebesség Kelenföld és Budaörs között 120 km/óra, Budaörs és Tata között 140 km/óra, a legutóbbi átépítése és Győr állomás 2007-2008-as részleges átépítése óta Tata és Hegyeshalom között a pálya alkalmas a 160 km/óra utazósebesség használatára. A vonalon ütemes menetrend szerint óránként közlekednek elővárosi személyvonatok. Kétóránként indulnak a belföldi és nemzetközi InterCity, EuroCity, EuroNight és Railjet járatok. Személy és teherforgalmán kívül az általa teremtett nemzetközi összeköttetés fontosságában kiemelkedik a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal, mert a Boszporusztól a Doveri szorosig Európát délkelet-északnyugati irányban átszelő transzkontinentális nemzetközi közlekedési folyosó része. Ez a fővonal nemcsak Bécs, Pozsony és Észak-Ausztria, hanem Svájc, Németország, és az egész Nyugat-Európa vasúti elérhetőségének kardinális pályája. Ebbe a folyosóba torkollik Hegyeshalomnál északról az országhatárt Rajkánál átlépő másik fővonal, amely a Balti-tenger-ig, sőt komppal Skandináviáig vagy akár az Északi-sark környékéig teremt kapcsolatot. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején a csehországi iparvidék és a magyar agrártérségek közötti miatt volt kiemelkedő jelentősége. A második világháború után az egyik legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel, az NDK-val való árucserében vált különösen fontossá. A rendszerváltás után a Nyugat-Európa felől és felé történő forgalom növekedett meg, amelyet az Európai Unióhoz való csatlakozás után a magán-vasúttársaságok megjelenése még tovább fokozott. Növekedett a konténer irányvonatok és a kamionszállító RoLa vonatok száma is. (hu)
- Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal Magyarország egyik legfontosabb vasútvonala, a MÁV és a GYSEV 1-es számú vasúti fővonala a budapesti Déli, illetve Keleti pályaudvar és a Győr-Moson-Sopron megyei magyar-osztrák/magyar-szlovák államhatár között. A Budapest-Bécs közötti kétvágányú vonalat 1931-1933 között villamosították. Az engedélyezett sebesség Kelenföld és Budaörs között 120 km/óra, Budaörs és Tata között 140 km/óra, a legutóbbi átépítése és Győr állomás 2007-2008-as részleges átépítése óta Tata és Hegyeshalom között a pálya alkalmas a 160 km/óra utazósebesség használatára. A vonalon ütemes menetrend szerint óránként közlekednek elővárosi személyvonatok. Kétóránként indulnak a belföldi és nemzetközi InterCity, EuroCity, EuroNight és Railjet járatok. Személy és teherforgalmán kívül az általa teremtett nemzetközi összeköttetés fontosságában kiemelkedik a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal, mert a Boszporusztól a Doveri szorosig Európát délkelet-északnyugati irányban átszelő transzkontinentális nemzetközi közlekedési folyosó része. Ez a fővonal nemcsak Bécs, Pozsony és Észak-Ausztria, hanem Svájc, Németország, és az egész Nyugat-Európa vasúti elérhetőségének kardinális pályája. Ebbe a folyosóba torkollik Hegyeshalomnál északról az országhatárt Rajkánál átlépő másik fővonal, amely a Balti-tenger-ig, sőt komppal Skandináviáig vagy akár az Északi-sark környékéig teremt kapcsolatot. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején a csehországi iparvidék és a magyar agrártérségek közötti miatt volt kiemelkedő jelentősége. A második világháború után az egyik legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel, az NDK-val való árucserében vált különösen fontossá. A rendszerváltás után a Nyugat-Európa felől és felé történő forgalom növekedett meg, amelyet az Európai Unióhoz való csatlakozás után a magán-vasúttársaságok megjelenése még tovább fokozott. Növekedett a konténer irányvonatok és a kamionszállító RoLa vonatok száma is. (hu)
|
