| dbo:abstract
|
- A buddhista konyhaművészet kelet-ázsiai , amelyet a buddhista egyházak és sok hívő követ főleg a kínai buddhizmus által befolyásolt történelmi területeken. Alapvetően vegetáriánus vagy vegán és az ahimszá (erőszakmentesség) dharmikus rendszerére épül. A vegetarianizmus népszerű más dharmikus vallásokban is, mint a hinduizmus, a dzsainizmus és a szikhizmus, vagy a távol-keleti taoizmus. Míg az egyházi emberek egész évben vegetáriánusok, a buddhizmus sok jámbor világi követője csak ideiglenes vegetarianizmust folytat, amely hasonlít a keresztény böjtre. A vegetáriánus konyhát Kínában, Hongkongban, Malajziában, Szingapúrban és Tajvanban úgy nevezik, hogy szusi (素食 - "vegetariánus étel"), csunsu (纯素 - "vegán"), csajcej (斋菜 - "böjtölési étel"); Vietnámban to csaj; Japánban sódzsin rjóri (精進料理 - "áldozati konyha); Koreában szacshal umsik (사찰음식 - "templomi étel"); Thaiföldön dzsaj (เจ). A buddhista konyhaművészetben készített ételekre mindenhol hatással volt és van a helyi konyhaművészet. A buddhista étel, mint a konyhaművészet egyik különálló válfaja, a kolostorokhoz köthető, ahol a közösség egyik tagját bízták meg főszakácsnak, akinek olyan ételeket kellett összeállítania, amelyek megfeleltek a szigorú buddhista fogadalmi követelményeknek. A nagyközönség számára is nyitva tartó kolostorok olykor ételt is szolgáltak fel és egyes templomok éttermeket is fenntartottak. Japánban ezt úgy nevezik, hogy sódzsin rjóri (精進料理), azaz áldozati konyha, amely sok templomban üzemel, főleg Kiotóban. A közelmúltban vált népszerűvé a zen óbaku iskola valamelyest kínai stílusú étele a fucsa rjóri (普茶料理), amelyet a templomban és az altemplomaiban szoktak osztani. A mai modern korban a kereskedelmi éttermek is árulnak hasonló stílusú ételeket mind a gyakorló és a nem vallásos embereknek. (hu)
- A buddhista konyhaművészet kelet-ázsiai , amelyet a buddhista egyházak és sok hívő követ főleg a kínai buddhizmus által befolyásolt történelmi területeken. Alapvetően vegetáriánus vagy vegán és az ahimszá (erőszakmentesség) dharmikus rendszerére épül. A vegetarianizmus népszerű más dharmikus vallásokban is, mint a hinduizmus, a dzsainizmus és a szikhizmus, vagy a távol-keleti taoizmus. Míg az egyházi emberek egész évben vegetáriánusok, a buddhizmus sok jámbor világi követője csak ideiglenes vegetarianizmust folytat, amely hasonlít a keresztény böjtre. A vegetáriánus konyhát Kínában, Hongkongban, Malajziában, Szingapúrban és Tajvanban úgy nevezik, hogy szusi (素食 - "vegetariánus étel"), csunsu (纯素 - "vegán"), csajcej (斋菜 - "böjtölési étel"); Vietnámban to csaj; Japánban sódzsin rjóri (精進料理 - "áldozati konyha); Koreában szacshal umsik (사찰음식 - "templomi étel"); Thaiföldön dzsaj (เจ). A buddhista konyhaművészetben készített ételekre mindenhol hatással volt és van a helyi konyhaművészet. A buddhista étel, mint a konyhaművészet egyik különálló válfaja, a kolostorokhoz köthető, ahol a közösség egyik tagját bízták meg főszakácsnak, akinek olyan ételeket kellett összeállítania, amelyek megfeleltek a szigorú buddhista fogadalmi követelményeknek. A nagyközönség számára is nyitva tartó kolostorok olykor ételt is szolgáltak fel és egyes templomok éttermeket is fenntartottak. Japánban ezt úgy nevezik, hogy sódzsin rjóri (精進料理), azaz áldozati konyha, amely sok templomban üzemel, főleg Kiotóban. A közelmúltban vált népszerűvé a zen óbaku iskola valamelyest kínai stílusú étele a fucsa rjóri (普茶料理), amelyet a templomban és az altemplomaiban szoktak osztani. A mai modern korban a kereskedelmi éttermek is árulnak hasonló stílusú ételeket mind a gyakorló és a nem vallásos embereknek. (hu)
|
