| dbo:abstract
|
- Tajvanban a buddhizmus a legfőbb vallás. A tajvani emberek a mahájána buddhista irányzatot, a konfucianizmust és a taoizmus helyi gyakorlatait követik leginkább. Ezen belül egy kis csoport a kínai buddhista tanításokat és egyházi szervezetet támogatja, ám nem feltétlenül tartják be az egyéb ázsiai hagyományokban szokásos önmegtartóztató gyakorlatokat. A lakosság mintegy 90%-a vallja magát buddhistának. A buddhizmus egyik helyi sajátossága a vegetarianizmus. A tajvani kormányzás különbséget tesz taoizmus és buddhizmus között és a jelentései szerint a követők létszáma közel azonos (2005-ben a 23 milliós lakosságból 8 millió buddhistát és 7,6 millió taoistát számoltak). A magukat taoistának valló tajvaniak valójában a buddhizmusra épülő kínai hagyományos vallás szinkretikus gyakorlatait követik. A magukat buddhistának vallók helyi vallásokat is követhetnek, amelyekben szintén hódolnak olyan buddhista alakok előtt, mint Kuanjin vagy Maitréja és szintén vegetáriánus étrendet tartanak. Négy helyi buddhista tanítót a tajvani buddhista „” személyéhez kapcsolnak. A hozzájuk kapcsolódó intézmények jelentősek az országon belül. Ezek a következők:
* Észak (Csin-san körzet, Tajpej): mester (聖嚴, d. 2009) - (法鼓山)
* Dél (Tasu körzet, Kaohsziung): mester (星雲) - Fo Kuang San (佛光山)
* Kelet : mester (證嚴) - alapítvány (慈濟基金會)
* Nyugat : mester (惟覺) - (中台山) Közülük többre is hatással volt az ún. humanista buddhizmus (人間佛教), amely (印順) személyéhez kapcsolódó teológiai megközelítés, amely a tajvani buddhizmus egyik sajátossága. Ma már világszerte vannak követőik és oktatási központjaik és a történelmi relációt megfordítva az újkorban a tajvani buddhisták játszottak fontos szerepet a buddhizmus felélesztésében Kínában. A humanista buddhizmus közvetlenebb kapcsolatot igyekszik teremteni a buddhista közösségek és a társadalom egésze között. Másik elnevezése az társadalmilag elkötelezett buddhizmus, amely olyan módon próbál elérni fejlődést a társadalomban, hogy részt vesz például a környezetvédelmi és különböző emberi és állati jogokkal foglalkozó csoportok mozgalmaiban. A tajvani buddhista intézmények többsége nagy hangsúlyt fektet erre a megközelítésre. A mai buddhista intézmények társadalmi célú feladatokban vesznek részt, például oktatási intézményekben és kórházakban segítenek, illetve katasztrófák esetén sietnek a károsultak szenvedésien enyhíteni. Ez a megközelítés az új generációk teljes támogatását élvezi. Bizonyos intézmények között előfordultak viták azzal kapcsolatban, hogy a buddhizmusnak milyen szerepet kell betöltenie a politikában. Általánosságban a buddhista intézmények nem támogatják, hogy tagjaik részt vegyenek a politikában. Például a Fo Kuang San buddhista iskola bátran támogatja az olyan értékeket, mint egyenlőség, szabadság és észszerűség, azonban ez még nem feltétlenül sodorja őket a politika területére. A legnépszerűbb buddhista intézmények tagjai a középosztályhoz tartoznak. Ez a társadalmi réteg a gazdasági sikerek jelentős haszonélvezőjének számít, amely által az ide tartozó polgároknak több a szabadidejük és szívesebben vesznek részt társadalmi érdekű tevékenységekben, amelyről úgy vélik, hogy értelmet ad az életüknek. A buddhista iskolák hozzájárulnak a kulturális eseményekhez is és különféle művészeti képzéseket tartanak - például kalligráfia vagy tánc. Nem csak a buddhista intézmények támogatják közvetlenül a társadalmat, de úgy tűnik, hogy a kultúrába fektetett hangsúly által beszivárognak az emberek mindennapi életébe. Ezáltal közelebb kerülnek az emberek a buddhista tanításokhoz és lecsökken a szakadék a szerzetesek és az apácák, valamint a világi emberek között. Ez hozzájárul az emberek közösségbe vetett hitébe és erősíti az önazonosság érzetét. (hu)
- Tajvanban a buddhizmus a legfőbb vallás. A tajvani emberek a mahájána buddhista irányzatot, a konfucianizmust és a taoizmus helyi gyakorlatait követik leginkább. Ezen belül egy kis csoport a kínai buddhista tanításokat és egyházi szervezetet támogatja, ám nem feltétlenül tartják be az egyéb ázsiai hagyományokban szokásos önmegtartóztató gyakorlatokat. A lakosság mintegy 90%-a vallja magát buddhistának. A buddhizmus egyik helyi sajátossága a vegetarianizmus. A tajvani kormányzás különbséget tesz taoizmus és buddhizmus között és a jelentései szerint a követők létszáma közel azonos (2005-ben a 23 milliós lakosságból 8 millió buddhistát és 7,6 millió taoistát számoltak). A magukat taoistának valló tajvaniak valójában a buddhizmusra épülő kínai hagyományos vallás szinkretikus gyakorlatait követik. A magukat buddhistának vallók helyi vallásokat is követhetnek, amelyekben szintén hódolnak olyan buddhista alakok előtt, mint Kuanjin vagy Maitréja és szintén vegetáriánus étrendet tartanak. Négy helyi buddhista tanítót a tajvani buddhista „” személyéhez kapcsolnak. A hozzájuk kapcsolódó intézmények jelentősek az országon belül. Ezek a következők:
* Észak (Csin-san körzet, Tajpej): mester (聖嚴, d. 2009) - (法鼓山)
* Dél (Tasu körzet, Kaohsziung): mester (星雲) - Fo Kuang San (佛光山)
* Kelet : mester (證嚴) - alapítvány (慈濟基金會)
* Nyugat : mester (惟覺) - (中台山) Közülük többre is hatással volt az ún. humanista buddhizmus (人間佛教), amely (印順) személyéhez kapcsolódó teológiai megközelítés, amely a tajvani buddhizmus egyik sajátossága. Ma már világszerte vannak követőik és oktatási központjaik és a történelmi relációt megfordítva az újkorban a tajvani buddhisták játszottak fontos szerepet a buddhizmus felélesztésében Kínában. A humanista buddhizmus közvetlenebb kapcsolatot igyekszik teremteni a buddhista közösségek és a társadalom egésze között. Másik elnevezése az társadalmilag elkötelezett buddhizmus, amely olyan módon próbál elérni fejlődést a társadalomban, hogy részt vesz például a környezetvédelmi és különböző emberi és állati jogokkal foglalkozó csoportok mozgalmaiban. A tajvani buddhista intézmények többsége nagy hangsúlyt fektet erre a megközelítésre. A mai buddhista intézmények társadalmi célú feladatokban vesznek részt, például oktatási intézményekben és kórházakban segítenek, illetve katasztrófák esetén sietnek a károsultak szenvedésien enyhíteni. Ez a megközelítés az új generációk teljes támogatását élvezi. Bizonyos intézmények között előfordultak viták azzal kapcsolatban, hogy a buddhizmusnak milyen szerepet kell betöltenie a politikában. Általánosságban a buddhista intézmények nem támogatják, hogy tagjaik részt vegyenek a politikában. Például a Fo Kuang San buddhista iskola bátran támogatja az olyan értékeket, mint egyenlőség, szabadság és észszerűség, azonban ez még nem feltétlenül sodorja őket a politika területére. A legnépszerűbb buddhista intézmények tagjai a középosztályhoz tartoznak. Ez a társadalmi réteg a gazdasági sikerek jelentős haszonélvezőjének számít, amely által az ide tartozó polgároknak több a szabadidejük és szívesebben vesznek részt társadalmi érdekű tevékenységekben, amelyről úgy vélik, hogy értelmet ad az életüknek. A buddhista iskolák hozzájárulnak a kulturális eseményekhez is és különféle művészeti képzéseket tartanak - például kalligráfia vagy tánc. Nem csak a buddhista intézmények támogatják közvetlenül a társadalmat, de úgy tűnik, hogy a kultúrába fektetett hangsúly által beszivárognak az emberek mindennapi életébe. Ezáltal közelebb kerülnek az emberek a buddhista tanításokhoz és lecsökken a szakadék a szerzetesek és az apácák, valamint a világi emberek között. Ez hozzájárul az emberek közösségbe vetett hitébe és erősíti az önazonosság érzetét. (hu)
|
