| dbo:abstract
|
- Bulgária védelmét az önkéntes hadsereg látja el, melyet a szárazföldi alakulatok, a haditengerészet és a légierő alkot. A szárazföldi hadsereg két gépesített dandárból és nyolc független ezredből és zászlóaljból áll. A légierőnek hat légitámaszpontja van, 106 repülőgéppel. A NATO-csatlakozás előtt a haditengerészet felszereltsége erőteljesen leromlott állapotú volt, jobbára régi szovjet hajókkal rendelkezett. Később használt nyugati hadihajókat szereztek be, a nagyon régi két tengeralattjárójukat pedig leselejtezték. 1990-től többször is csökkentették az aktív állomány létszámát; ez 1988-ban még 152 000 fő volt, ami a 2000-es évekre 32 000 főre csökkent. A tartalékosok száma 302 500 fő. A légierő főképp MiG–29-es gépekkel, SZ–300-as légvédelmi rakétarendszerrel és típusú ballisztikus rakétákkal rendelkezik. 2020-ra a kormány 1,4 milliárd dollárt kíván költeni új harci repülőgépekre, kommunikációs rendszerekre és a fejlesztésére. 2009-ben mintegy 819 millió dollárt költöttek a hadseregre. 2001-ben Bulgária hat KC–135 Stratotanker repülőgép és 200 fős személyzet állomásozását tette lehetővé a felségterületén az afgán háború idején. Ez volt az első alkalom a második világháború óta, hogy külföldi haderő állomásozott az országban. 2006 áprilisában Bulgária és az Amerikai Egyesült Államok aláírt egy védelmi egyezményt, mely két légitámaszpontot, egy logisztikai központot és két katonai kiképzőterületet közös katonai kiképzőterületté nyilvánított. Ugyanebben az évben a Foriegn Policy magazin a bezmeri légitámaszpontot az amerikai légierő hat legfontosabb külföldi állomáshelye közé sorolta, a Közel-Kelethez való közelsége folytán. A NATO tagjaként a bolgár hadsereg külföldön is állomásoztat katonákat, legnagyobb létszámban Afganisztánban az ISAF részeként (383 fő). (hu)
- Bulgária védelmét az önkéntes hadsereg látja el, melyet a szárazföldi alakulatok, a haditengerészet és a légierő alkot. A szárazföldi hadsereg két gépesített dandárból és nyolc független ezredből és zászlóaljból áll. A légierőnek hat légitámaszpontja van, 106 repülőgéppel. A NATO-csatlakozás előtt a haditengerészet felszereltsége erőteljesen leromlott állapotú volt, jobbára régi szovjet hajókkal rendelkezett. Később használt nyugati hadihajókat szereztek be, a nagyon régi két tengeralattjárójukat pedig leselejtezték. 1990-től többször is csökkentették az aktív állomány létszámát; ez 1988-ban még 152 000 fő volt, ami a 2000-es évekre 32 000 főre csökkent. A tartalékosok száma 302 500 fő. A légierő főképp MiG–29-es gépekkel, SZ–300-as légvédelmi rakétarendszerrel és típusú ballisztikus rakétákkal rendelkezik. 2020-ra a kormány 1,4 milliárd dollárt kíván költeni új harci repülőgépekre, kommunikációs rendszerekre és a fejlesztésére. 2009-ben mintegy 819 millió dollárt költöttek a hadseregre. 2001-ben Bulgária hat KC–135 Stratotanker repülőgép és 200 fős személyzet állomásozását tette lehetővé a felségterületén az afgán háború idején. Ez volt az első alkalom a második világháború óta, hogy külföldi haderő állomásozott az országban. 2006 áprilisában Bulgária és az Amerikai Egyesült Államok aláírt egy védelmi egyezményt, mely két légitámaszpontot, egy logisztikai központot és két katonai kiképzőterületet közös katonai kiképzőterületté nyilvánított. Ugyanebben az évben a Foriegn Policy magazin a bezmeri légitámaszpontot az amerikai légierő hat legfontosabb külföldi állomáshelye közé sorolta, a Közel-Kelethez való közelsége folytán. A NATO tagjaként a bolgár hadsereg külföldön is állomásoztat katonákat, legnagyobb létszámban Afganisztánban az ISAF részeként (383 fő). (hu)
|
