| dbo:abstract
|
- A bányászjárás (románul mineriadă) azoknak a romániai eseményeknek az összefoglaló neve, amely során elsősorban a központi román államhatalom hívására szervezetten beszállítva, felfegyverezve támadták meg a mindenkori államhatalom vélt ellenségeit a Zsil-völgyi román bányászok. Az 1990-es években hatszor is sor került bányászjárásra, a végső célpont mindig Bukarest volt. Az első négy megmozdulásról (1990-91) bizonyítható, hogy a Ion Iliescu-féle vezetés hívta be a bányászokat a rendszer ellenfeleinek megfélemlítésére, míg az utolsó két alkalommal a kiindító okok elsősorban gazdaságiak voltak, ekkor nem is jutottak el a vájárok Bukarestig. A bányászjárások során a bányászok rengeteg embert megvertek, sok sok épületet feldúltak, raboltak, fosztogattak és gyilkosságokat is elkövettek. A hivatalos adatok szerint a hat bányászjárásnak összesen 9 halottja és kb. 1250 sebesültje volt, miközben 605 letartóztatást regisztráltak. Az eseménysorozat súlyos bélyeget vetett Románia nemzetközi tekintélyére, jelentősen visszavetette az európai integrációhoz vezető utat. A bányászjárások legismertebb alakja szakszervezeti vezető volt. A román kommunista diktatúra már az 1989-es forradalom alatt is fel akarta használni a bányászokat. Akkor a Zsil-völgyből vonatokon küldték őket Temesvárra olyan indokkal, hogy a magyarok, cigányok és huligánok randalíroznak a városban, fenyegetik a közbiztonságot, ezért a népnek kell megfékezni őket. A bányászok egy része ténylegesen elindult Temesvárra, botokkal és csákány- ill. lapátnyelekkel felfegyverezve, de a városba érve megbizonyosodtak arról, hogy forradalom zajlik, ezért átálltak a forradalmárok mellé. Iliescu ezt a kommunista gyakorlatot most saját ellenfeleivel szemben vetette be. (hu)
- A bányászjárás (románul mineriadă) azoknak a romániai eseményeknek az összefoglaló neve, amely során elsősorban a központi román államhatalom hívására szervezetten beszállítva, felfegyverezve támadták meg a mindenkori államhatalom vélt ellenségeit a Zsil-völgyi román bányászok. Az 1990-es években hatszor is sor került bányászjárásra, a végső célpont mindig Bukarest volt. Az első négy megmozdulásról (1990-91) bizonyítható, hogy a Ion Iliescu-féle vezetés hívta be a bányászokat a rendszer ellenfeleinek megfélemlítésére, míg az utolsó két alkalommal a kiindító okok elsősorban gazdaságiak voltak, ekkor nem is jutottak el a vájárok Bukarestig. A bányászjárások során a bányászok rengeteg embert megvertek, sok sok épületet feldúltak, raboltak, fosztogattak és gyilkosságokat is elkövettek. A hivatalos adatok szerint a hat bányászjárásnak összesen 9 halottja és kb. 1250 sebesültje volt, miközben 605 letartóztatást regisztráltak. Az eseménysorozat súlyos bélyeget vetett Románia nemzetközi tekintélyére, jelentősen visszavetette az európai integrációhoz vezető utat. A bányászjárások legismertebb alakja szakszervezeti vezető volt. A román kommunista diktatúra már az 1989-es forradalom alatt is fel akarta használni a bányászokat. Akkor a Zsil-völgyből vonatokon küldték őket Temesvárra olyan indokkal, hogy a magyarok, cigányok és huligánok randalíroznak a városban, fenyegetik a közbiztonságot, ezért a népnek kell megfékezni őket. A bányászok egy része ténylegesen elindult Temesvárra, botokkal és csákány- ill. lapátnyelekkel felfegyverezve, de a városba érve megbizonyosodtak arról, hogy forradalom zajlik, ezért átálltak a forradalmárok mellé. Iliescu ezt a kommunista gyakorlatot most saját ellenfeleivel szemben vetette be. (hu)
|
