| dbo:abstract
|
- A Bélkő-hegy a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett „kövek vonulatának” meghatározó indító tagja a Bükk-vidék központi részének nyugati felén. A hegy fehérlő szikláit a középső és késő triász korban képződött mészkő alkotja. Magasba törő, éles peremű sziklák tövében ritka, védett növények bújnak meg. Hazánkban egyedül itt található meg a fokozottan védett , emellett a Bélkő-hegy az egyik előfordulási helye az országosan csak két másik helyszínről ismert, fokozottan védett korai szegfűnek és a Kárpát-medence mindössze öt másik területén előforduló, preglaciális pannóniai reliktum-endemizmusnak számító magyarföldi husángnak. Nevét az itt élő Bél nemzetségről kapta. Nevét számos formában találhatjuk leírva, azonban helyesen (mivel ez egy hegyet és nem pedig csúcsot jelöl) Bélkő-hegy nem pedig Bél-kő. Bár tulajdonnevében szerepel a "kő" szó, a kötőjeles Bél-kő alak a tulajdonnévként szereplő Bélkő alakra nézve helytelen írásmód. Térképeken, hivatalos leírásokban Bélkő-hegyként és nem Bél-kő -ként szerepel. A köznyelvi rövidülés okán gondolható, hogy megengedett a Bél-kő használata, azonban nyelvtanilag Bélkő-hegy a képződmény pontos tulajdonneve, így ennek írásmódja az egyetlen, ami elfogadható. (Itt tehát nem érvényesül a -kő nyelvtani szabálya, mint az Írott-kő, Pes-kő, kizárólag a János-hegy, Bükk hegység). (hu)
- A Bélkő-hegy a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett „kövek vonulatának” meghatározó indító tagja a Bükk-vidék központi részének nyugati felén. A hegy fehérlő szikláit a középső és késő triász korban képződött mészkő alkotja. Magasba törő, éles peremű sziklák tövében ritka, védett növények bújnak meg. Hazánkban egyedül itt található meg a fokozottan védett , emellett a Bélkő-hegy az egyik előfordulási helye az országosan csak két másik helyszínről ismert, fokozottan védett korai szegfűnek és a Kárpát-medence mindössze öt másik területén előforduló, preglaciális pannóniai reliktum-endemizmusnak számító magyarföldi husángnak. Nevét az itt élő Bél nemzetségről kapta. Nevét számos formában találhatjuk leírva, azonban helyesen (mivel ez egy hegyet és nem pedig csúcsot jelöl) Bélkő-hegy nem pedig Bél-kő. Bár tulajdonnevében szerepel a "kő" szó, a kötőjeles Bél-kő alak a tulajdonnévként szereplő Bélkő alakra nézve helytelen írásmód. Térképeken, hivatalos leírásokban Bélkő-hegyként és nem Bél-kő -ként szerepel. A köznyelvi rövidülés okán gondolható, hogy megengedett a Bél-kő használata, azonban nyelvtanilag Bélkő-hegy a képződmény pontos tulajdonneve, így ennek írásmódja az egyetlen, ami elfogadható. (Itt tehát nem érvényesül a -kő nyelvtani szabálya, mint az Írott-kő, Pes-kő, kizárólag a János-hegy, Bükk hegység). (hu)
|
