| dbo:abstract
|
- A bór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike. Vegyjele B, rendszáma 5. Régies magyar elnevezése a bórany. Mivel a csillagok nukleoszintézise során nem, kizárólag a kozmikus sugárzás általi spalláció (=felhasadás) révén keletkezik, a bór ritka elem a Naprendszerben és a földkéregben egyaránt. A Földön a bór a természetben gyakrabban előforduló vegyületei, a borát ásványok vízoldhatósága révén koncentrálódik. Ezeket sókőzetek (evaporitok) formájában - mint például bórax (Na2B4O5(OH)4·8H2O) és (Na2B4O5(OH)4·2H2O) - ipari méretekben bányásszák. A kémiailag kötetlen bórt a félfémek közé sorolják, kis mennyiségben megtalálható a meteoroidokban, de a Földön nem fordul elő a természetben. A nagyon tiszta bór ipari előállítása nehézségekbe ütközik, mivel az elem hajlamos makacs vegyületeket alkotni kis mennyiségű szénnel és más elemekkel. A bórnak több allotrop módosulata is létezik: az amorf bór barnásfekete por, míg a kristályos bór fekete, igen kemény (a gyémánt után a második legkeményebb anyag; Mohs-keménysége 9,5) és szobahőmérsékleten rossz vezető. Az elemi bórt a félvezetőipar adalékként hasznosítja. A bórvegyületek legfontosabb ipari felhasználási területei a , illetve az üvegszál szigetelésben lévő bórax. A bór polimerek és kerámiák speciális szerepet töltenek be, mint nagy szilárdságú, könnyű szerkezeti- és tűzálló anyagok. A bór vegyületeit szilícium-dioxid alapú kerámia üvegekben is alkalmazzák, hogy ellenállóvá tegyék azokat a szemben. A bórtartalmú reagenseket intermedierként használják a szerves finom vegyszerek szintézisekor. Mindössze néhány bórtartalmú szerves gyógyszer létezik, vagy áll tanulmányozás alatt. A természetes bórnak két stabil izotópja van, ezek egyike (bór-10) számos felhasználással bír mint neutronelnyelő anyag. Biológiai szempontból a borátok az emlősök számára akut módon kevéssé, de az ízeltlábúak számára erősen mérgező anyagok, ezért rovarölő szerekben használják. A bórsav enyhén antimikrobiális hatású, valamint ismert egy természetes bórtartalmú szerves antibiotikum is. A bór nélkülözhetetlen az élethez. Kis mennyiségben a bórvegyületek szerepet játszanak a növények sejtfalának megerősítésében, így a bórra szükség van a talajban. A kísérletek azt mutatják, hogy a bór az állatok számára ultra-nyomelem (ultratrace element), de szerepe az állati fiziológiában ismeretlen. Magas dózisa emlősökben (és feltehetően az emberben is) a reprodukciós szervek károsodását és a magzatok esetében fejlődési rendellenességeket okoz. (hu)
- A bór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike. Vegyjele B, rendszáma 5. Régies magyar elnevezése a bórany. Mivel a csillagok nukleoszintézise során nem, kizárólag a kozmikus sugárzás általi spalláció (=felhasadás) révén keletkezik, a bór ritka elem a Naprendszerben és a földkéregben egyaránt. A Földön a bór a természetben gyakrabban előforduló vegyületei, a borát ásványok vízoldhatósága révén koncentrálódik. Ezeket sókőzetek (evaporitok) formájában - mint például bórax (Na2B4O5(OH)4·8H2O) és (Na2B4O5(OH)4·2H2O) - ipari méretekben bányásszák. A kémiailag kötetlen bórt a félfémek közé sorolják, kis mennyiségben megtalálható a meteoroidokban, de a Földön nem fordul elő a természetben. A nagyon tiszta bór ipari előállítása nehézségekbe ütközik, mivel az elem hajlamos makacs vegyületeket alkotni kis mennyiségű szénnel és más elemekkel. A bórnak több allotrop módosulata is létezik: az amorf bór barnásfekete por, míg a kristályos bór fekete, igen kemény (a gyémánt után a második legkeményebb anyag; Mohs-keménysége 9,5) és szobahőmérsékleten rossz vezető. Az elemi bórt a félvezetőipar adalékként hasznosítja. A bórvegyületek legfontosabb ipari felhasználási területei a , illetve az üvegszál szigetelésben lévő bórax. A bór polimerek és kerámiák speciális szerepet töltenek be, mint nagy szilárdságú, könnyű szerkezeti- és tűzálló anyagok. A bór vegyületeit szilícium-dioxid alapú kerámia üvegekben is alkalmazzák, hogy ellenállóvá tegyék azokat a szemben. A bórtartalmú reagenseket intermedierként használják a szerves finom vegyszerek szintézisekor. Mindössze néhány bórtartalmú szerves gyógyszer létezik, vagy áll tanulmányozás alatt. A természetes bórnak két stabil izotópja van, ezek egyike (bór-10) számos felhasználással bír mint neutronelnyelő anyag. Biológiai szempontból a borátok az emlősök számára akut módon kevéssé, de az ízeltlábúak számára erősen mérgező anyagok, ezért rovarölő szerekben használják. A bórsav enyhén antimikrobiális hatású, valamint ismert egy természetes bórtartalmú szerves antibiotikum is. A bór nélkülözhetetlen az élethez. Kis mennyiségben a bórvegyületek szerepet játszanak a növények sejtfalának megerősítésében, így a bórra szükség van a talajban. A kísérletek azt mutatják, hogy a bór az állatok számára ultra-nyomelem (ultratrace element), de szerepe az állati fiziológiában ismeretlen. Magas dózisa emlősökben (és feltehetően az emberben is) a reprodukciós szervek károsodását és a magzatok esetében fejlődési rendellenességeket okoz. (hu)
|
| prop-hu:megj
|
- 2014 (xsd:integer)
- Olyan fúzió, amelyben a neutronok a teljes kibocsátott energia kevesebb, mint 1%-át hordozzák. (hu)
- Nem összetévesztendő a szakítószilárdsággal. (hu)
- A magas relatív kifejezés, ezen környezetben az abszolút nulla fokhoz viszonyítva magas hőmérsékleten . (hu)
- Az adduktum olyan vegyület, amely kettő vagy több különböző vegyületből keletkezik, és a kiindulási anyagok atomjainak mindegyikét tartalmazza. (hu)
- A tartalom természetes mintákban 19,1% és 20,3% között változhat. Ezekben az esetekben a fennmaradó rész . (hu)
|
