| dbo:abstract
|
- A Büszkeség és balítélet (Pride and Prejudice) című mű szerzője a XIX. századi angol írónő, Jane Austen. A mű Austen második regénye. A regény első verzióját 1796–97-ben írta meg, akkori címe Első benyomások (First Impressions) volt. A végleges mű Büszkeség és balítélet címmel jelent meg 1813-ban. Magyarul először az Európa Könyvkiadó A világirodalom klasszikusai című sorozatában jelent meg a regény, Szenczi Miklós fordításában, 1958-ban, a mű megjelent továbbá (2006), (2006), (2007), (2013) fordításában. A Büszkeség és balítélet Jane Austen életművének legismertebb és sok kritikus szerint a legjelentősebb darabja. Mint Austen többi regényét, ezt is feszes szerkezete, klasszikus stílusa, szellemes dialógusai, pompás pszichológiája és nem utolsósorban írónőjének csillogó okossága teszik ma is élvezetes olvasmánnyá. „Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség. Ez az igazság oly mélyen bevésődött a vidéki családok lelkébe, hogy ha ilyen ember csöppen a szomszédságukba, rögtön egyik vagy másik leányuk jog szerinti tulajdonának tekintik, még ha nem ismerik is érzéseit vagy nézeteit.” (hu)
- A Büszkeség és balítélet (Pride and Prejudice) című mű szerzője a XIX. századi angol írónő, Jane Austen. A mű Austen második regénye. A regény első verzióját 1796–97-ben írta meg, akkori címe Első benyomások (First Impressions) volt. A végleges mű Büszkeség és balítélet címmel jelent meg 1813-ban. Magyarul először az Európa Könyvkiadó A világirodalom klasszikusai című sorozatában jelent meg a regény, Szenczi Miklós fordításában, 1958-ban, a mű megjelent továbbá (2006), (2006), (2007), (2013) fordításában. A Büszkeség és balítélet Jane Austen életművének legismertebb és sok kritikus szerint a legjelentősebb darabja. Mint Austen többi regényét, ezt is feszes szerkezete, klasszikus stílusa, szellemes dialógusai, pompás pszichológiája és nem utolsósorban írónőjének csillogó okossága teszik ma is élvezetes olvasmánnyá. „Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség. Ez az igazság oly mélyen bevésődött a vidéki családok lelkébe, hogy ha ilyen ember csöppen a szomszédságukba, rögtön egyik vagy másik leányuk jog szerinti tulajdonának tekintik, még ha nem ismerik is érzéseit vagy nézeteit.” (hu)
|
