| dbo:abstract
|
- A C0 és C1 vezérlőkarakterek halmaza meghatározza mindazokat a kódokat, amelyeket a szövegekben használhatók. A C0, amit eredetileg az ISO 646-ban határoztak meg, írja le a 0x00–0x1F tartományba eső vezérlő karaktereket. A C1, amit eredetileg az -ben határoztak meg, a 0x80–0x9F tartományba eső vezérlőkaraktereket írja le. A C0 kódok az ASCII-kódoknál használatosak, és a legtöbbjük kódolása az ASCII-kódjukon és ‑funkcióikon alapul. A C1 kódok az ISO 8859-n sorozathoz tartoznak, többnyire Unicode-kódolásúak, és viszonylag ritkábban használatosak. A legtöbb alkalmazás az LF, CR és HT vezérlőkaraktereket képes értelmezni. Néhány alkalmazás még képes a VT, FF és NEL (C1-ből) értelmezésére. Nagyon kevés alkalmazás képes más C0 és C1 vezérlőkarakterek értelmezésére. (hu)
- A C0 és C1 vezérlőkarakterek halmaza meghatározza mindazokat a kódokat, amelyeket a szövegekben használhatók. A C0, amit eredetileg az ISO 646-ban határoztak meg, írja le a 0x00–0x1F tartományba eső vezérlő karaktereket. A C1, amit eredetileg az -ben határoztak meg, a 0x80–0x9F tartományba eső vezérlőkaraktereket írja le. A C0 kódok az ASCII-kódoknál használatosak, és a legtöbbjük kódolása az ASCII-kódjukon és ‑funkcióikon alapul. A C1 kódok az ISO 8859-n sorozathoz tartoznak, többnyire Unicode-kódolásúak, és viszonylag ritkábban használatosak. A legtöbb alkalmazás az LF, CR és HT vezérlőkaraktereket képes értelmezni. Néhány alkalmazás még képes a VT, FF és NEL (C1-ből) értelmezésére. Nagyon kevés alkalmazás képes más C0 és C1 vezérlőkarakterek értelmezésére. (hu)
|
