| dbo:abstract
|
- Calabar város Nigéria délkeleti részén, szövetségi állam székhelye. Az azonos nevű, Calabar folyó torkolatánál fekszik. Agglomerációjának népessége kb. 465 ezer fő 2015-ben. Az egykori Dél-Nigéria fővárosa. A lakosság nagy része a halászatból, kereskedelemből vagy a környék mezőgazdaságából él. Az eredetileg az efik és efut törzsek által alapított Calabar a 15. század végén a rabszolga-kereskedelem egyik központja lett. Majd megjelentek a német, holland, francia és angol misszionáriusok is, akik keresztény hitre térítették a népet. Calabar a rabszolgaság eltörlése után is virágzó település maradt, ekkor a pálmaolaj vált a fő árucikké. A város ma is őrzi gyarmati jellegét, ami csak a minden év októberében, a seki-apu (álarcosbál) fesztivál idején változik meg: ekkor az utcák álarcot viselő dobosokkal és táncosokkal telnek meg. (hu)
- Calabar város Nigéria délkeleti részén, szövetségi állam székhelye. Az azonos nevű, Calabar folyó torkolatánál fekszik. Agglomerációjának népessége kb. 465 ezer fő 2015-ben. Az egykori Dél-Nigéria fővárosa. A lakosság nagy része a halászatból, kereskedelemből vagy a környék mezőgazdaságából él. Az eredetileg az efik és efut törzsek által alapított Calabar a 15. század végén a rabszolga-kereskedelem egyik központja lett. Majd megjelentek a német, holland, francia és angol misszionáriusok is, akik keresztény hitre térítették a népet. Calabar a rabszolgaság eltörlése után is virágzó település maradt, ekkor a pálmaolaj vált a fő árucikké. A város ma is őrzi gyarmati jellegét, ami csak a minden év októberében, a seki-apu (álarcosbál) fesztivál idején változik meg: ekkor az utcák álarcot viselő dobosokkal és táncosokkal telnek meg. (hu)
|
