| dbo:abstract
|
- A kárpáti flóratartomány (Carpaticum) az északi flórabirodalom (Holarktisz) közép-európai flóraterületének egyik tartománya. Hagyományosan három flóravidékre osztják: 1.
* (Eucarpaticum flóravidék a Kis-Kárpátoktól a ); 2.
* Keleti-Kárpátok (Transsylvanicum flóravidék, azaz Erdély és hegykoszorúja a Mezőség kivételével); 3.
* Mezőség (az előbbi flóravidék mezőségi tája). 1. Az Északi-Kárpátok flóravidékének zöme a fenyves, kisebb részben a bükkös övbe tartozik. Magasabb területeit a törpefenyő (Pinus mugo) uralja; annak öve fölött havasi gyepeket, olykor tőzegmohalápokat találunk (Pinus uncinata), ritkán hangafélékkel:
* (Ledum sp.),
* (Andromeda sp.). 1.1. A legváltozatosabb a Magas-Tátra számos alpi elemet felvonultató flórája. Kitaibel Pál 1795-ben kutatott itt, és az általa felfedezett új fajokat színezett rézmetszeteken ábrázolta. A mészkő- és szilikátos sziklagyepek részben bennszülött fajai közül a legismertebbek:
* (Salix kitaibeliana),
* (Betula carpatica),
* (Festuca carpatica)
* (Delphinium oxysepalum)
* havasi sisakvirág (Aconitum firmum),
* Lumnitzer-szegfű (Dianthus lumnitzeri),
* (Dianthus nitidus),
* (Dentaria glandulosa),
* (Saxifraga carpatica),
* (Saxifraga wahlenbergii),
* (Soldanella carpatica),
* kárpáti harangvirág (Campanula carpatica),
* (Leucanthemum rotundifolium). 1.2. A Gömör–Szepesi-érchegység flórajárásának valószínűleg legszebb endemizmusa a meszes sziklákon növő (Daphne arbuscula). 2. A Keleti-Kárpátok flóravidéke nemcsak havasi és alhavasi tájakat foglal magában, hanem jelentős dombvidéket is. Az egész Kárpát-medencében ezen a vidéken találhatjuk a legtöbb bennszülött fajt. Az Alföld peremhegyein és az Erdélyi-medencében a hegyek lábainál jórészt tölgyesek, följebb pedig bükkösök nőnek. Még magasabban a fenyők (luc- és jegenyefenyő) öve, ezután pedig a törpefenyő öve következik, legfelül pedig , majd havasi sziklagyepeket találunk. A fás növényfajok közül a legismertebbek:
* Jósika-orgona (Syringa josikaea),
* (Sorbus dacica),
* (Rhododendron kotschyi) A legismertebb lágyszárúak:
* (Cerastium transsilvanicum),
* (Silene dubia) és radnai habszegfű (S. nivalis)
* (Gypsophila petraea),
* királykői szegfű (Dianthus callizonus),
* fagyos szegfű (Dianthus glacialis ssp. gelidus),
* (Dianthus tenuifolius),
* (Dianthus spiculifolius),
* (Aquilegia transsilvanica),
* (Aconitum degenii),
* erdélyi májvirág (Hepatica transsilvanica),
* (Ranunculus carpaticus),
* (Waldsteinia ternata)
* (Saxifraga luteoviridis),
* (Papaver corona-sancti-stephani),
* (Lathyrus transsilvanicus),
* (Viola declinata),
* (Viola jooi),
* (Heracleum palmatum),
* (Bruckenthalia spiculifolia),
* (Primula baumgarteniana),
* (Soldanella pusilla),
* (Gentiana cruciata subsp. phlogifolia),
* (Eritrichium jankae),
* (Symphytum cordatum)
* (Pulmonaria rubra)
* (Pulmonaria filarszkyana),
* (Salvia transsilvanica),
* (Veronica baumgartenii),
* (Melampyrum biharicum),
* (Achillea schurii),
* Teleki-virág (Telekia speciosa),
* (Doronicum carpaticum),
* (Centaurea carpatica),
* (Chrysanthemum zawadskii),
* erdélyi nyúlfarkfű (Sesleria heufleriana),
* (Crocus banaticus) stb. 3. A Mezőség az előző flóravidék belsejében fekszik, de növényvilága teljesen elkülönül attól. Ez a flóravidék a Fekete-tenger menti erdős sztyepp hazai folytatása: bár igen csekély erdőmaradványokkal, de annál több jellegzetes, melegkedvelő pusztafüves elemmel és sós-szikes réti vagy tóparti fajokkal. Bennszülött növénye kevés van:
* berkenye (Sorbus sp.) néhány faj,
* erdélyi hérics (Adonis transsilvanica)
* Péterfi-csüdfű (Astragalus peterfii),
* (Cephalaria radiata),
* (Jurinea transsilvanica). Jellemző sztyeppnövényei:
* keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia),
* tátorján (Crambe tataria),
* (Potentilla tuberosa)
* ukrán macskamenta (Nepeta ucranica),
* (Serratula radiata),
* (Centaurea ruthenica),
* (Centaurea trinervia),
* (Allium obliquum),
* (Bulbocodium vernum), és ezek mellett többféle
* csüdfű (Astragalus sp.),
* zsálya (Salvia sp.),
* árvalányhaj (Stipa sp.). (hu)
- A kárpáti flóratartomány (Carpaticum) az északi flórabirodalom (Holarktisz) közép-európai flóraterületének egyik tartománya. Hagyományosan három flóravidékre osztják: 1.
* (Eucarpaticum flóravidék a Kis-Kárpátoktól a ); 2.
* Keleti-Kárpátok (Transsylvanicum flóravidék, azaz Erdély és hegykoszorúja a Mezőség kivételével); 3.
* Mezőség (az előbbi flóravidék mezőségi tája). 1. Az Északi-Kárpátok flóravidékének zöme a fenyves, kisebb részben a bükkös övbe tartozik. Magasabb területeit a törpefenyő (Pinus mugo) uralja; annak öve fölött havasi gyepeket, olykor tőzegmohalápokat találunk (Pinus uncinata), ritkán hangafélékkel:
* (Ledum sp.),
* (Andromeda sp.). 1.1. A legváltozatosabb a Magas-Tátra számos alpi elemet felvonultató flórája. Kitaibel Pál 1795-ben kutatott itt, és az általa felfedezett új fajokat színezett rézmetszeteken ábrázolta. A mészkő- és szilikátos sziklagyepek részben bennszülött fajai közül a legismertebbek:
* (Salix kitaibeliana),
* (Betula carpatica),
* (Festuca carpatica)
* (Delphinium oxysepalum)
* havasi sisakvirág (Aconitum firmum),
* Lumnitzer-szegfű (Dianthus lumnitzeri),
* (Dianthus nitidus),
* (Dentaria glandulosa),
* (Saxifraga carpatica),
* (Saxifraga wahlenbergii),
* (Soldanella carpatica),
* kárpáti harangvirág (Campanula carpatica),
* (Leucanthemum rotundifolium). 1.2. A Gömör–Szepesi-érchegység flórajárásának valószínűleg legszebb endemizmusa a meszes sziklákon növő (Daphne arbuscula). 2. A Keleti-Kárpátok flóravidéke nemcsak havasi és alhavasi tájakat foglal magában, hanem jelentős dombvidéket is. Az egész Kárpát-medencében ezen a vidéken találhatjuk a legtöbb bennszülött fajt. Az Alföld peremhegyein és az Erdélyi-medencében a hegyek lábainál jórészt tölgyesek, följebb pedig bükkösök nőnek. Még magasabban a fenyők (luc- és jegenyefenyő) öve, ezután pedig a törpefenyő öve következik, legfelül pedig , majd havasi sziklagyepeket találunk. A fás növényfajok közül a legismertebbek:
* Jósika-orgona (Syringa josikaea),
* (Sorbus dacica),
* (Rhododendron kotschyi) A legismertebb lágyszárúak:
* (Cerastium transsilvanicum),
* (Silene dubia) és radnai habszegfű (S. nivalis)
* (Gypsophila petraea),
* királykői szegfű (Dianthus callizonus),
* fagyos szegfű (Dianthus glacialis ssp. gelidus),
* (Dianthus tenuifolius),
* (Dianthus spiculifolius),
* (Aquilegia transsilvanica),
* (Aconitum degenii),
* erdélyi májvirág (Hepatica transsilvanica),
* (Ranunculus carpaticus),
* (Waldsteinia ternata)
* (Saxifraga luteoviridis),
* (Papaver corona-sancti-stephani),
* (Lathyrus transsilvanicus),
* (Viola declinata),
* (Viola jooi),
* (Heracleum palmatum),
* (Bruckenthalia spiculifolia),
* (Primula baumgarteniana),
* (Soldanella pusilla),
* (Gentiana cruciata subsp. phlogifolia),
* (Eritrichium jankae),
* (Symphytum cordatum)
* (Pulmonaria rubra)
* (Pulmonaria filarszkyana),
* (Salvia transsilvanica),
* (Veronica baumgartenii),
* (Melampyrum biharicum),
* (Achillea schurii),
* Teleki-virág (Telekia speciosa),
* (Doronicum carpaticum),
* (Centaurea carpatica),
* (Chrysanthemum zawadskii),
* erdélyi nyúlfarkfű (Sesleria heufleriana),
* (Crocus banaticus) stb. 3. A Mezőség az előző flóravidék belsejében fekszik, de növényvilága teljesen elkülönül attól. Ez a flóravidék a Fekete-tenger menti erdős sztyepp hazai folytatása: bár igen csekély erdőmaradványokkal, de annál több jellegzetes, melegkedvelő pusztafüves elemmel és sós-szikes réti vagy tóparti fajokkal. Bennszülött növénye kevés van:
* berkenye (Sorbus sp.) néhány faj,
* erdélyi hérics (Adonis transsilvanica)
* Péterfi-csüdfű (Astragalus peterfii),
* (Cephalaria radiata),
* (Jurinea transsilvanica). Jellemző sztyeppnövényei:
* keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia),
* tátorján (Crambe tataria),
* (Potentilla tuberosa)
* ukrán macskamenta (Nepeta ucranica),
* (Serratula radiata),
* (Centaurea ruthenica),
* (Centaurea trinervia),
* (Allium obliquum),
* (Bulbocodium vernum), és ezek mellett többféle
* csüdfű (Astragalus sp.),
* zsálya (Salvia sp.),
* árvalányhaj (Stipa sp.). (hu)
|
