dbo:abstract
|
- A centrifugális erő egy forgó rendszerben fellépő, sugárirányban kifelé irányuló (fiktív) tehetetlenségi erő, melynek nagysága: ahol m a test tömege, a forgó rendszer szögsebessége,r a test (illetve a tömegközéppontjának) távolsága a forgástengelytől. Vektori alakban: ahol a tömegközéppont forgástengelytől számított helyvektora. Vektoriális szorzással: ahol a szögsebességvektor. aminek nagysága az előbb értelmezett szögsebesség, iránya pedig a forgástengelybe esik. Az ily módon értelmezett erő tehetetlenségi erő, mely csak a forgó rendszerben elhelyezkedő megfigyelőre hat. A tehetetlenségi erőket az angolszász szakirodalomban erőknek nevezik, hiszen nem valamilyen más test hatásának tulajdoníthatók, hanem pusztán egy gyorsuló rendszerben a test tehetetlenségéből erednek. Egy forgó rendszerben mozgó testre a centrifugális erőn kívül egy másik tehetetlenségi erő, az úgynevezett Coriolis-erő is hat, melynek iránya merőleges a test rendszerhez viszonyított pillanatnyi sebességére. Amennyiben a szögsebesség nem állandó, a testre a szöggyorsulásból adódóan érintő irányú tehetetlenségi erő, az Euler-erő is hat: (hu)
- A centrifugális erő egy forgó rendszerben fellépő, sugárirányban kifelé irányuló (fiktív) tehetetlenségi erő, melynek nagysága: ahol m a test tömege, a forgó rendszer szögsebessége,r a test (illetve a tömegközéppontjának) távolsága a forgástengelytől. Vektori alakban: ahol a tömegközéppont forgástengelytől számított helyvektora. Vektoriális szorzással: ahol a szögsebességvektor. aminek nagysága az előbb értelmezett szögsebesség, iránya pedig a forgástengelybe esik. Az ily módon értelmezett erő tehetetlenségi erő, mely csak a forgó rendszerben elhelyezkedő megfigyelőre hat. A tehetetlenségi erőket az angolszász szakirodalomban erőknek nevezik, hiszen nem valamilyen más test hatásának tulajdoníthatók, hanem pusztán egy gyorsuló rendszerben a test tehetetlenségéből erednek. Egy forgó rendszerben mozgó testre a centrifugális erőn kívül egy másik tehetetlenségi erő, az úgynevezett Coriolis-erő is hat, melynek iránya merőleges a test rendszerhez viszonyított pillanatnyi sebességére. Amennyiben a szögsebesség nem állandó, a testre a szöggyorsulásból adódóan érintő irányú tehetetlenségi erő, az Euler-erő is hat: (hu)
|