| dbo:abstract
|
- Chaim Nachman Bialik (héberül: חיים נחמן ביאליק) (Radi, 1873. január 9. – Bécs, 1934. július 4.) a modern idők egyik legismertebb héber költője. Író, esszéista, fordító, szerkesztő és kiadó is volt, nagy hatást gyakorolt a modern héber kultúrára. Elsősorban héberül írt, de jiddis nyelven is alkotott. Bialik a modern héber költészet egyik úttörőjének számít. Azon gondolkodók élvonalába tartozott, akik hangot adtak az új zsidó élet lélegzetének. Habár Izrael Állama létrejötte előtt halt meg, utóbb hivatalosan is "Nemzeti Költő"-ként ismerték el. Maxim Gorkij orosz író írta róla: “Számomra Bialik nagy költő, népe lelkének ritka és tökéletes megtestesülése, és jobban hasonlít Ézsaiáshoz, kedvenc prófétámhoz, mint Jóbhoz, akit az Isten ítél. Az oroszokhoz hasonlóan nem ismerem jól a zsidó irodalmat, de úgy tűnik számomra, hogy legalábbis a 19. században, a zsidó népnek nem volt ilyen költője, ily erőteljes és ily gyönyörűen kifejező. Bialik oroszra fordított költeményei elvesztik hatalmuk felét, képeik hatását, ám ami marad, amit a fordítás nyújt, az is lehetővé teszi megismerni Bialik szenvedélyes költészetének szépségét.” (hu)
- Chaim Nachman Bialik (héberül: חיים נחמן ביאליק) (Radi, 1873. január 9. – Bécs, 1934. július 4.) a modern idők egyik legismertebb héber költője. Író, esszéista, fordító, szerkesztő és kiadó is volt, nagy hatást gyakorolt a modern héber kultúrára. Elsősorban héberül írt, de jiddis nyelven is alkotott. Bialik a modern héber költészet egyik úttörőjének számít. Azon gondolkodók élvonalába tartozott, akik hangot adtak az új zsidó élet lélegzetének. Habár Izrael Állama létrejötte előtt halt meg, utóbb hivatalosan is "Nemzeti Költő"-ként ismerték el. Maxim Gorkij orosz író írta róla: “Számomra Bialik nagy költő, népe lelkének ritka és tökéletes megtestesülése, és jobban hasonlít Ézsaiáshoz, kedvenc prófétámhoz, mint Jóbhoz, akit az Isten ítél. Az oroszokhoz hasonlóan nem ismerem jól a zsidó irodalmat, de úgy tűnik számomra, hogy legalábbis a 19. században, a zsidó népnek nem volt ilyen költője, ily erőteljes és ily gyönyörűen kifejező. Bialik oroszra fordított költeményei elvesztik hatalmuk felét, képeik hatását, ám ami marad, amit a fordítás nyújt, az is lehetővé teszi megismerni Bialik szenvedélyes költészetének szépségét.” (hu)
|
