| dbo:abstract
|
- A Chicago blues a blues egy alfaja, amelynek a szülőhelye Chicago. A Chicago blues a városi blues egy fajtája. A városi blues a klasszikus bluesból fejlődött a „Nagy emigrálás” (Great Migration) vagy „Nagy északi hajtás” (Great Northern Drive) hatására, ami hol önkéntes, hol erőszakos költöztetése volt afro-amerikai polgároknak az Egyesült Államok déli részéből az északi ipari városokba, mint például Chicago. Muddy Waters közvetlenül csatlakozott ehhez a vándorláshoz, mint sokan mások, például Floridából. Bruce Iglauer, az Alligator Records alapítója azt állította, hogy a Chicago blues az iparvárosok zenéje. Továbbá, felfedezve a váltást a bluesban, a Chicago bluesénekes Kevin Moore a következőképpen fejezte ki a blues változását: „új életet kell beleraknod, új vért, új perspektívát. Nem beszélhetsz örökké az földön dolgozó öszvérekről”. A Chicago bluest nagy mértékben befolyásolták a „Mississippi bluesmanek”, akik Chicagóba utaztak az 1940-es évek elején. A Chicago blues hangzása az elektromos gitár és a bluesban sokszor „herfliként” emlegetett szájharmonikán alapszik, az utóbbit gitárerősítőre kötve használták. A városi bluest Chicagóban és Saint Louisban hozták létre olyan zenészek, akik csak részmunkaidőben, utcazenészként vagy különböző eseményeken zenéltek a fekete közösségekben. Ilyen volt például Kokomo Arnold slide-gitáros, aki a zene mellett a fémiparban dolgozott és szeszfőző is volt. Utóbbi két állása sokkal jövedelmezőbb volt. (hu)
- A Chicago blues a blues egy alfaja, amelynek a szülőhelye Chicago. A Chicago blues a városi blues egy fajtája. A városi blues a klasszikus bluesból fejlődött a „Nagy emigrálás” (Great Migration) vagy „Nagy északi hajtás” (Great Northern Drive) hatására, ami hol önkéntes, hol erőszakos költöztetése volt afro-amerikai polgároknak az Egyesült Államok déli részéből az északi ipari városokba, mint például Chicago. Muddy Waters közvetlenül csatlakozott ehhez a vándorláshoz, mint sokan mások, például Floridából. Bruce Iglauer, az Alligator Records alapítója azt állította, hogy a Chicago blues az iparvárosok zenéje. Továbbá, felfedezve a váltást a bluesban, a Chicago bluesénekes Kevin Moore a következőképpen fejezte ki a blues változását: „új életet kell beleraknod, új vért, új perspektívát. Nem beszélhetsz örökké az földön dolgozó öszvérekről”. A Chicago bluest nagy mértékben befolyásolták a „Mississippi bluesmanek”, akik Chicagóba utaztak az 1940-es évek elején. A Chicago blues hangzása az elektromos gitár és a bluesban sokszor „herfliként” emlegetett szájharmonikán alapszik, az utóbbit gitárerősítőre kötve használták. A városi bluest Chicagóban és Saint Louisban hozták létre olyan zenészek, akik csak részmunkaidőben, utcazenészként vagy különböző eseményeken zenéltek a fekete közösségekben. Ilyen volt például Kokomo Arnold slide-gitáros, aki a zene mellett a fémiparban dolgozott és szeszfőző is volt. Utóbbi két állása sokkal jövedelmezőbb volt. (hu)
|
