| dbo:abstract
|
- A chikungunya-láz a világ trópusi, szubtrópusi területein elterjedt fertőző betegség, amelyet a okoz. A betegség tünetei láz és ízületi fájdalom, amelyek 2-12 nappal a fertőzés után jelentkeznek. Az egyéb tünetek között előfordulhat fejfájás, izomfájdalom, kiütések, ízületi duzzanat. A betegség többnyire egy héten belül elmúlik, de esetenként az ízületi fájdalom hónapokon át megmaradhat. A halálozási ráta 1:1000; a fertőzés főleg a nagyon fiatal gyerekek, az idősek, vagy az egyéb betegségben szenvedők számára jelent nagyobb kockázatot. A vírust az ázsiai tigrisszúnyog és az egyiptomi csípőszúnyog csípése terjeszti; ezek többnyire nappal aktívak. A kórokozó rezervoárjául különféle madarak és rágcsálók szolgálnak. A vírus jelenlétét vérből, vagy az ellene képződött ellenanyagok, vagy közvetlenül RNS-ének detektálásával lehet kimutatni. A tüneteket a dengue-láz vagy a Zika-láz tüneteivel lehet összetéveszteni. A páciens az első fertőzés után immunissá válik. A legjobb megelőzés a szúnyogok irtása, szaporodásuk akadályozása, illetve szúnyoghálók, rovarriasztók használata. Oltóanyag vagy specifikus gyógyszer egyelőre nem áll rendelkezésre, a betegséget tünetileg kezelik a páciens pihentetésével, folyadék-utánpótlással, láz- és fájdalomcsillapítással. A chikungunya-láz eredetileg Afrikában és Ázsiában fordult elő, de a 2000-es évek óta kisebb járványok fordultak elő Dél-Európában és az USA-beli Floridában is. Az esetek számát 2014-ben világszerte egymillióra becsülték. A betegséget először 1952-ben észlelték Tanzániában. Neve a származik, jelentése „felhajló”, ami a fájdalom hatására kicsavarodó ízületre utal. (hu)
- A chikungunya-láz a világ trópusi, szubtrópusi területein elterjedt fertőző betegség, amelyet a okoz. A betegség tünetei láz és ízületi fájdalom, amelyek 2-12 nappal a fertőzés után jelentkeznek. Az egyéb tünetek között előfordulhat fejfájás, izomfájdalom, kiütések, ízületi duzzanat. A betegség többnyire egy héten belül elmúlik, de esetenként az ízületi fájdalom hónapokon át megmaradhat. A halálozási ráta 1:1000; a fertőzés főleg a nagyon fiatal gyerekek, az idősek, vagy az egyéb betegségben szenvedők számára jelent nagyobb kockázatot. A vírust az ázsiai tigrisszúnyog és az egyiptomi csípőszúnyog csípése terjeszti; ezek többnyire nappal aktívak. A kórokozó rezervoárjául különféle madarak és rágcsálók szolgálnak. A vírus jelenlétét vérből, vagy az ellene képződött ellenanyagok, vagy közvetlenül RNS-ének detektálásával lehet kimutatni. A tüneteket a dengue-láz vagy a Zika-láz tüneteivel lehet összetéveszteni. A páciens az első fertőzés után immunissá válik. A legjobb megelőzés a szúnyogok irtása, szaporodásuk akadályozása, illetve szúnyoghálók, rovarriasztók használata. Oltóanyag vagy specifikus gyógyszer egyelőre nem áll rendelkezésre, a betegséget tünetileg kezelik a páciens pihentetésével, folyadék-utánpótlással, láz- és fájdalomcsillapítással. A chikungunya-láz eredetileg Afrikában és Ázsiában fordult elő, de a 2000-es évek óta kisebb járványok fordultak elő Dél-Európában és az USA-beli Floridában is. Az esetek számát 2014-ben világszerte egymillióra becsülték. A betegséget először 1952-ben észlelték Tanzániában. Neve a származik, jelentése „felhajló”, ami a fájdalom hatására kicsavarodó ízületre utal. (hu)
|
