| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Chirotherium a hüllők közé tartozó egyik nem, amelyet nyomfosszíliából, kizárólag a lábnyomai alapján írtak le. Emiatt rendszerezése ichnotaxonokban, ichnoclassis, ichnofamilia és ichnogenus alapján történik. Az állat nagy valószínűséggel a hüllők osztályába tartozik, ichnoclassisa mégis a Repitilipedia, azaz olyan állat, amelynek hüllőszerű lábnyomai vannak. A család az eddig ismert egyetlen típus nevét kapta. Ha nem nyomtaxonokba sorolják, akkor a Pseudosuchia nevű, a klasszikus rendszertanba be nem sorolt klád az elfogadott. Legközelebbi rokona a vagy a Lagosuchus lehet. Az állat lábnyomait először 1834-ben találták meg Németországban, triász korú homokkőben. A nyomok szerint az állat ötujjú, ujjrendje pedig az emberhez hasonló. Az I–IV ujjak előre állnak, az V pedig oldalra. Ez természetbúvárt az emberi tenyér lenyomatára emlékeztette, ezért adta 1835-ben a leletnek a „kezes állat” nevet a görög χέρι (khéri = kéz) és θεριον (therion = vadállat) összetételét. A theriont általában emlős állatoknak szokták adni, ez is arra utal, hogy először erszényes emlősnek gondolták. Maga Kaup még 1835-ben korrigálta az elnevezést Chirosaurus formára, ami arra mutat, hogy a lelet hüllőtől származását felismerte, miközben osztrák anatómus egyenesen korai főemlősnek gondolta, az általa adott név Palaeopithecus, azaz „ősi majom” volt. A nevezéktani elsőség azonban azt eredményezte, hogy a Chirotherium maradt a hivatalos. 1836-ban ismét emlősként, Cheirotheriumnak nevezte el. 1838-ban az angliai Cheshire-ben is találtak ilyen nyomokat. Ezeket Richard Owen 1842-ben megvizsgálta, és magabiztosan kétéltűnek határozta meg a nyomok gazdáját. Owen tekintélye ezután sokáig akadályozta a helyes besorolást. A Pallas nagy lexikona még az 1890-es években is kétéltűként sorolta be. Az 1920-as években Nopcsa Ferenc járt legközelebb a megoldáshoz, aki a krokodilok közé tartozónak gondolta. A korai leletek óta a világ számos tájáról előkerültek hasonló lábnyomok triász korú üledékekből, ami arra utal, hogy a ichnofamilia kozmopolita volt a Pangeán. A csoport a meleg, száraz helyeket szerette, de korántsem volt sivatagi, ahogy azt a 19. században képzelték a homokkövek alapján. Egyes vidékeken olyan gyakoriak a lábnyomok, hogy a 19. században Chirothetrium-homokkő néven említették ezt a formációt. Ennek ellenére a lábnyomok gazdáitól származó valódi fosszíliát eddig nem sikerült azonosítani. Négylábú, krokodilszerű élőlények, akiknek mellső végtagjai rövidebbek és gyengébbek voltak a hátsóknál. Az ötujjúság olyan bazális forma, amely a krokodilféléknél a mai napig fennmaradt, de a hüllők között a mezozoikumban nem volt jellemző, a Theropodák minden csoportjában redukálódott. (hu)
- A Chirotherium a hüllők közé tartozó egyik nem, amelyet nyomfosszíliából, kizárólag a lábnyomai alapján írtak le. Emiatt rendszerezése ichnotaxonokban, ichnoclassis, ichnofamilia és ichnogenus alapján történik. Az állat nagy valószínűséggel a hüllők osztályába tartozik, ichnoclassisa mégis a Repitilipedia, azaz olyan állat, amelynek hüllőszerű lábnyomai vannak. A család az eddig ismert egyetlen típus nevét kapta. Ha nem nyomtaxonokba sorolják, akkor a Pseudosuchia nevű, a klasszikus rendszertanba be nem sorolt klád az elfogadott. Legközelebbi rokona a vagy a Lagosuchus lehet. Az állat lábnyomait először 1834-ben találták meg Németországban, triász korú homokkőben. A nyomok szerint az állat ötujjú, ujjrendje pedig az emberhez hasonló. Az I–IV ujjak előre állnak, az V pedig oldalra. Ez természetbúvárt az emberi tenyér lenyomatára emlékeztette, ezért adta 1835-ben a leletnek a „kezes állat” nevet a görög χέρι (khéri = kéz) és θεριον (therion = vadállat) összetételét. A theriont általában emlős állatoknak szokták adni, ez is arra utal, hogy először erszényes emlősnek gondolták. Maga Kaup még 1835-ben korrigálta az elnevezést Chirosaurus formára, ami arra mutat, hogy a lelet hüllőtől származását felismerte, miközben osztrák anatómus egyenesen korai főemlősnek gondolta, az általa adott név Palaeopithecus, azaz „ősi majom” volt. A nevezéktani elsőség azonban azt eredményezte, hogy a Chirotherium maradt a hivatalos. 1836-ban ismét emlősként, Cheirotheriumnak nevezte el. 1838-ban az angliai Cheshire-ben is találtak ilyen nyomokat. Ezeket Richard Owen 1842-ben megvizsgálta, és magabiztosan kétéltűnek határozta meg a nyomok gazdáját. Owen tekintélye ezután sokáig akadályozta a helyes besorolást. A Pallas nagy lexikona még az 1890-es években is kétéltűként sorolta be. Az 1920-as években Nopcsa Ferenc járt legközelebb a megoldáshoz, aki a krokodilok közé tartozónak gondolta. A korai leletek óta a világ számos tájáról előkerültek hasonló lábnyomok triász korú üledékekből, ami arra utal, hogy a ichnofamilia kozmopolita volt a Pangeán. A csoport a meleg, száraz helyeket szerette, de korántsem volt sivatagi, ahogy azt a 19. században képzelték a homokkövek alapján. Egyes vidékeken olyan gyakoriak a lábnyomok, hogy a 19. században Chirothetrium-homokkő néven említették ezt a formációt. Ennek ellenére a lábnyomok gazdáitól származó valódi fosszíliát eddig nem sikerült azonosítani. Négylábú, krokodilszerű élőlények, akiknek mellső végtagjai rövidebbek és gyengébbek voltak a hátsóknál. Az ötujjúság olyan bazális forma, amely a krokodilféléknél a mai napig fennmaradt, de a hüllők között a mezozoikumban nem volt jellemző, a Theropodák minden csoportjában redukálódott. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 6041 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:classis
|
- Reptilipedia (hu)
- Reptilipedia (hu)
|
| prop-hu:color
|
- #E1AFAF (hu)
- #E1AFAF (hu)
|
| prop-hu:familia
|
- Chirotheriidae (Abel, 1935) (hu)
- Chirotheriidae (Abel, 1935) (hu)
|
| prop-hu:name
|
- Chirotherium (hu)
- Chirotherium (hu)
|
| prop-hu:phylum
| |
| prop-hu:regnum
| |
| prop-hu:status
| |
| prop-hu:subdivision
|
- * Chirotherium barthii (Kaup, 1835)
* Ch. sickleri (Kaup, 1835)
* Ch. herculis (Egerton, 1838)
* Ch. storetonense (Morton, 1862)
* Ch. reiteri (Moore, 1873)
* Ch. gigas (Pohlig, 1893)
* Ch. ibericum (Navás, 1906)
* Ch. culmbachense (Soergel, 1925)
* Ch. hessei (Soergel, 1925)
* Ch. vorbachi (Kirchner, 1927)
* Ch. hildburghausense (Lilienstern, 1939)
* Ch. angustum (Huene, 1941)
* Ch. moquinense (Peabody, 1948)
* Ch. rex (Peabody, 1948)
* Ch. huberi (Bock, 1952)
* Ch. lulli (Bock, 1952)
* Ch. wondrai (Heller, 1952)
* Ch. lomasi (Baird, 1954)
* Ch. harrasense (Haubold, 1967)
* Ch. praeparvum (Haubold, 1967)
* Ch. soergeli (Haubold, 1969)
* Ch. swinnertoni (Sarjeant, 1970)
* Ch. atlensis (Biron–Dutuit, 1981)
* ''Ch. mediterraneum (Demathieu–Durand, 1991) (hu)
- * Chirotherium barthii (Kaup, 1835)
* Ch. sickleri (Kaup, 1835)
* Ch. herculis (Egerton, 1838)
* Ch. storetonense (Morton, 1862)
* Ch. reiteri (Moore, 1873)
* Ch. gigas (Pohlig, 1893)
* Ch. ibericum (Navás, 1906)
* Ch. culmbachense (Soergel, 1925)
* Ch. hessei (Soergel, 1925)
* Ch. vorbachi (Kirchner, 1927)
* Ch. hildburghausense (Lilienstern, 1939)
* Ch. angustum (Huene, 1941)
* Ch. moquinense (Peabody, 1948)
* Ch. rex (Peabody, 1948)
* Ch. huberi (Bock, 1952)
* Ch. lulli (Bock, 1952)
* Ch. wondrai (Heller, 1952)
* Ch. lomasi (Baird, 1954)
* Ch. harrasense (Haubold, 1967)
* Ch. praeparvum (Haubold, 1967)
* Ch. soergeli (Haubold, 1969)
* Ch. swinnertoni (Sarjeant, 1970)
* Ch. atlensis (Biron–Dutuit, 1981)
* ''Ch. mediterraneum (Demathieu–Durand, 1991) (hu)
|
| prop-hu:subdivisionRanks
| |
| prop-hu:synonyms
|
- *Chirosaurus (Kaup, 1835)
* Palaeopithecus (Voigt, 1835)
* Cheirotherium (Sickler, 1836)
* Cheirotherion (Nopcsa, 1923)
* Krokodilipus (Nopcsa, 1923)
* Saurichnites (Kirchner, 1927) (hu)
- *Chirosaurus (Kaup, 1835)
* Palaeopithecus (Voigt, 1835)
* Cheirotherium (Sickler, 1836)
* Cheirotherion (Nopcsa, 1923)
* Krokodilipus (Nopcsa, 1923)
* Saurichnites (Kirchner, 1927) (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Chirotherium (hu)
- Chirotherium (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
