| dbo:abstract
|
- A Chronica Hungarorum több középkori történeti munka címe. Jelentése: A magyarok története. Műfaját tekintve van, amelyik krónika és van, amelyik geszta. Krónikák
* Hess András Budai krónika néven ismeretes nyomtatványa 1473-ból. A Képes krónika szövegénél rövidebb. A hunokról szóló rész közvetve Kézai Simon Gesta Hunnorum et Hungarorumából származik.Geszták
* Ismeretlen kompilátor műve - Képes krónika - Szerzője valószínűleg Kálti Márk, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika őrkanonoka, aki a Veszprém megyei birtokáról kapta a nevét. Márk 1342-ben a budai Váralja plébánosa lett, 1352-ben a királyi levéltár őre, 1354-ben szerémi prépost, 1358-ban a székesfehérvári egyház őrkanonokja. Kálti Márk szerzősége mellett foglaltak állást: Toldy Ferenc, Jakubovich Emil, Kardos Tibor, Kristó Gyula és mások. Nem fogadták el a szerzőségét: Erdélyi László Gyula, és mások. A kompozíció létrehozására 1358-ban vállalkozott egy komoly teológiai képzettséggel rendelkező egyházi személy. A középkori magyar miniatúra festészet remeke. Meggyesi Miklós miniátor képeinél nem kevésbé értékes azonban a mű szövege, noha eredeti részeket alig találunk benne. Elterjedt hiedelem, hogy Kálti Márk székesfehérvári őrkanonok a mű szerzője. Ez azonban csak félreértések sorozatából adódott. A Képes krónika összeállítója munkája prológusában, bibliai idézetekkel sűrűn megtűzdelt, valóságos kis államelméletet fogalmazott meg. Az Isten által kiválasztott bölcs király eszményét helyezve a középpontba, számos bibliai citátummal erősítette azt a tételét, hogy az istent félő uralkodók győzedelmesek és országukat felvirágoztatják. Szerinte ez az igazság teljesedett be Magyarország királyaiban. Mikor azokat a királyokat emlegeti, akik "Magyarország népeit a békesség gyönyörűségében, s bőséges nyugalomban megőrizték", a lovagi királyeszményt kívánta kortársai és az utókor elé tárni. Ez öt kéziratos változatban maradt fönn. A leghíresebb a Képes krónika.
* Thuróczi János műve (Thuróczi-krónika) 1488-ból. (hu)
- A Chronica Hungarorum több középkori történeti munka címe. Jelentése: A magyarok története. Műfaját tekintve van, amelyik krónika és van, amelyik geszta. Krónikák
* Hess András Budai krónika néven ismeretes nyomtatványa 1473-ból. A Képes krónika szövegénél rövidebb. A hunokról szóló rész közvetve Kézai Simon Gesta Hunnorum et Hungarorumából származik.Geszták
* Ismeretlen kompilátor műve - Képes krónika - Szerzője valószínűleg Kálti Márk, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika őrkanonoka, aki a Veszprém megyei birtokáról kapta a nevét. Márk 1342-ben a budai Váralja plébánosa lett, 1352-ben a királyi levéltár őre, 1354-ben szerémi prépost, 1358-ban a székesfehérvári egyház őrkanonokja. Kálti Márk szerzősége mellett foglaltak állást: Toldy Ferenc, Jakubovich Emil, Kardos Tibor, Kristó Gyula és mások. Nem fogadták el a szerzőségét: Erdélyi László Gyula, és mások. A kompozíció létrehozására 1358-ban vállalkozott egy komoly teológiai képzettséggel rendelkező egyházi személy. A középkori magyar miniatúra festészet remeke. Meggyesi Miklós miniátor képeinél nem kevésbé értékes azonban a mű szövege, noha eredeti részeket alig találunk benne. Elterjedt hiedelem, hogy Kálti Márk székesfehérvári őrkanonok a mű szerzője. Ez azonban csak félreértések sorozatából adódott. A Képes krónika összeállítója munkája prológusában, bibliai idézetekkel sűrűn megtűzdelt, valóságos kis államelméletet fogalmazott meg. Az Isten által kiválasztott bölcs király eszményét helyezve a középpontba, számos bibliai citátummal erősítette azt a tételét, hogy az istent félő uralkodók győzedelmesek és országukat felvirágoztatják. Szerinte ez az igazság teljesedett be Magyarország királyaiban. Mikor azokat a királyokat emlegeti, akik "Magyarország népeit a békesség gyönyörűségében, s bőséges nyugalomban megőrizték", a lovagi királyeszményt kívánta kortársai és az utókor elé tárni. Ez öt kéziratos változatban maradt fönn. A leghíresebb a Képes krónika.
* Thuróczi János műve (Thuróczi-krónika) 1488-ból. (hu)
|
