| dbo:abstract
|
- A Church of England („Anglia egyháza”) a legnagyobb keresztény egyház Angliában, amely a 16. században szakadt ki a római katolikus egyházból. Az első anglikán egyház, de ma már nem az egyetlen, bár az Anglikán Közösség tagegyházai anyaegyházuknak tekintik. VIII. Henrik angol király 1534-ben szakított a római pápával a Supremacy Act nevű törvénnyel, amelyben magát az angliai egyház egyetlen és legfőbb fejévé nyilvánította. Ebben a törvényben kimondta, hogy az egyház feje házasodhat, törvénybe iktatta a nemzeti nyelvű liturgiát, de nem törölte el az alapvető szentségeket, oltárt. Ez volt az egyik legmérsékeltebb egyházi reformja a kornak. A Brit Nemzetközösség területén széles körben elterjedt anglikanizmus a 16. századi reformáció sajátos képződménye, a lutheranizmusnál jobban ragaszkodik a hagyományokhoz, megőrzi a szentségek intézményét és az egyházi hierarchiát, kivéve a római pápa primátusát. Ennek alapján az anglikán egyház inkább hasonlít egyféle pápa nélküli katolicizmusra, mint egy valóban protestáns felekezetre. Az anglikanizmus fő irányvonalát képező úgynevezett High Church (magas egyház) hívei többnyire sértőnek érzik, ha protestánsnak nevezik őket. A 19. századtól kezdve, a katolikus egyházhoz való közeledés jegyében, használatos az anglo-katolicizmus kifejezés is. Mindig az adott angol uralkodó áll az élén. (hu)
- A Church of England („Anglia egyháza”) a legnagyobb keresztény egyház Angliában, amely a 16. században szakadt ki a római katolikus egyházból. Az első anglikán egyház, de ma már nem az egyetlen, bár az Anglikán Közösség tagegyházai anyaegyházuknak tekintik. VIII. Henrik angol király 1534-ben szakított a római pápával a Supremacy Act nevű törvénnyel, amelyben magát az angliai egyház egyetlen és legfőbb fejévé nyilvánította. Ebben a törvényben kimondta, hogy az egyház feje házasodhat, törvénybe iktatta a nemzeti nyelvű liturgiát, de nem törölte el az alapvető szentségeket, oltárt. Ez volt az egyik legmérsékeltebb egyházi reformja a kornak. A Brit Nemzetközösség területén széles körben elterjedt anglikanizmus a 16. századi reformáció sajátos képződménye, a lutheranizmusnál jobban ragaszkodik a hagyományokhoz, megőrzi a szentségek intézményét és az egyházi hierarchiát, kivéve a római pápa primátusát. Ennek alapján az anglikán egyház inkább hasonlít egyféle pápa nélküli katolicizmusra, mint egy valóban protestáns felekezetre. Az anglikanizmus fő irányvonalát képező úgynevezett High Church (magas egyház) hívei többnyire sértőnek érzik, ha protestánsnak nevezik őket. A 19. századtól kezdve, a katolikus egyházhoz való közeledés jegyében, használatos az anglo-katolicizmus kifejezés is. Mindig az adott angol uralkodó áll az élén. (hu)
|
