| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Cigánd története több mint 700 éves múltra tekinthet vissza. Anonymus Ãrásából tudjuk, hogy ezen a vidéken már a honfoglalás korában megjelentek a magyarok, de régészeti kutatások bizonyÃtják, hogy már elÅ‘tte is lakott volt. Az egységesen Zygand birtokként emlÃtett települést, 1347-ben egy birtokper kettészakÃtotta, de 1923-ban Kiscigánd és Nagycigánd újraegyesült. A Tisza sokáig meghatározó szerepet töltött be a település életében egészen a 19. század végéig, amikor is elkészültek a folyamszabályozási munkálatok. A lecsapolt ártéri területek és mocsarak helyén, táperÅ‘ben gazdag földekhez juthattak a cigándiak. Ennek köszönhetÅ‘en ugrásszerűen növekedett a lakosság száma, egészen a 20. század közepéig, amikor Cigánd lett a legjelentÅ‘sebb bodrogközi település. Ezt követÅ‘en a bevándorlás üteme lassult és a lakosság létszáma 5000 fÅ‘ körül állandósult. A termelÅ‘szövetkezetek megalakulása után megindult a gépesÃtés és a nagyüzemi gazdálkodás, melynek hatására javultak ugyan a termelési eredmények, de a mezÅ‘gazdaság csökkenÅ‘ munkaerÅ‘igénye miatt megindult a lassú elvándorlás. A rendszerváltás után a mezÅ‘gazdaságban végbemenÅ‘ jelentÅ‘s gépesÃtési hullám, a piacnyitás és az ezzel járó erÅ‘s verseny tovább csökkentette a föld által eltartott lakosok számát. Az 1994-ben átadott II. Rákóczi Ferenc Tisza-hÃdnak köszönhetÅ‘en a település elzártsága jelentÅ‘sen csökkent, és 2004-ben várossá nyilvánÃtották. A település dinamikus fejlÅ‘désének ellenére, 2013 óta az ország egyik legrosszabb gazdasági és társadalmi helyzetű járásának székhelye. (hu)
- Cigánd története több mint 700 éves múltra tekinthet vissza. Anonymus Ãrásából tudjuk, hogy ezen a vidéken már a honfoglalás korában megjelentek a magyarok, de régészeti kutatások bizonyÃtják, hogy már elÅ‘tte is lakott volt. Az egységesen Zygand birtokként emlÃtett települést, 1347-ben egy birtokper kettészakÃtotta, de 1923-ban Kiscigánd és Nagycigánd újraegyesült. A Tisza sokáig meghatározó szerepet töltött be a település életében egészen a 19. század végéig, amikor is elkészültek a folyamszabályozási munkálatok. A lecsapolt ártéri területek és mocsarak helyén, táperÅ‘ben gazdag földekhez juthattak a cigándiak. Ennek köszönhetÅ‘en ugrásszerűen növekedett a lakosság száma, egészen a 20. század közepéig, amikor Cigánd lett a legjelentÅ‘sebb bodrogközi település. Ezt követÅ‘en a bevándorlás üteme lassult és a lakosság létszáma 5000 fÅ‘ körül állandósult. A termelÅ‘szövetkezetek megalakulása után megindult a gépesÃtés és a nagyüzemi gazdálkodás, melynek hatására javultak ugyan a termelési eredmények, de a mezÅ‘gazdaság csökkenÅ‘ munkaerÅ‘igénye miatt megindult a lassú elvándorlás. A rendszerváltás után a mezÅ‘gazdaságban végbemenÅ‘ jelentÅ‘s gépesÃtési hullám, a piacnyitás és az ezzel járó erÅ‘s verseny tovább csökkentette a föld által eltartott lakosok számát. Az 1994-ben átadott II. Rákóczi Ferenc Tisza-hÃdnak köszönhetÅ‘en a település elzártsága jelentÅ‘sen csökkent, és 2004-ben várossá nyilvánÃtották. A település dinamikus fejlÅ‘désének ellenére, 2013 óta az ország egyik legrosszabb gazdasági és társadalmi helyzetű járásának székhelye. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 73661 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:author
|
- Nagy István (hu)
- Hajdú Imre (hu)
- Viga Gyula (hu)
- Nagy István (hu)
- Hajdú Imre (hu)
- Viga Gyula (hu)
|
| prop-hu:date
| |
| prop-hu:isbn
|
- 963 (xsd:integer)
- 978 (xsd:integer)
|
| prop-hu:location
|
- Cigánd (hu)
- Cigánd (hu)
|
| prop-hu:pages
|
- 1 (xsd:integer)
- 7 (xsd:integer)
- 9 (xsd:integer)
- 11 (xsd:integer)
- 14 (xsd:integer)
- 66 (xsd:integer)
|
| prop-hu:publisher
|
- Cigánd Város Önkormányzata (hu)
- Cigánd nagyközség önkormányzata (hu)
- Cigándi HÃrmondó XI. évfolyam 1. szám (hu)
- Cigándi HÃrmondó XII. évfolyam 2. szám (hu)
- Cigándi HÃrmondó XIII. évfolyam 1. szám (hu)
- Miskolci Herman Ottó Múzeum (hu)
- Cigánd Város Önkormányzata (hu)
- Cigánd nagyközség önkormányzata (hu)
- Cigándi HÃrmondó XI. évfolyam 1. szám (hu)
- Cigándi HÃrmondó XII. évfolyam 2. szám (hu)
- Cigándi HÃrmondó XIII. évfolyam 1. szám (hu)
- Miskolci Herman Ottó Múzeum (hu)
|
| prop-hu:title
|
- In Memoriam (hu)
- Akkor hát milyen tér? (hu)
- Azok az '50-es évek... (hu)
- Cigánd története 1289-1972 (hu)
- Fejezetek a Bodrogköz Néprajzából (hu)
- In Memoriam (hu)
- Akkor hát milyen tér? (hu)
- Azok az '50-es évek... (hu)
- Cigánd története 1289-1972 (hu)
- Fejezetek a Bodrogköz Néprajzából (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1986 (xsd:integer)
- 1997 (xsd:integer)
- 2011 (xsd:integer)
- 2012 (xsd:integer)
- 2013 (xsd:integer)
- 2017 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:comment
|
- Cigánd története több mint 700 éves múltra tekinthet vissza. Anonymus Ãrásából tudjuk, hogy ezen a vidéken már a honfoglalás korában megjelentek a magyarok, de régészeti kutatások bizonyÃtják, hogy már elÅ‘tte is lakott volt. Az egységesen Zygand birtokként emlÃtett települést, 1347-ben egy birtokper kettészakÃtotta, de 1923-ban Kiscigánd és Nagycigánd újraegyesült. A Tisza sokáig meghatározó szerepet töltött be a település életében egészen a 19. század végéig, amikor is elkészültek a folyamszabályozási munkálatok. A lecsapolt ártéri területek és mocsarak helyén, táperÅ‘ben gazdag földekhez juthattak a cigándiak. Ennek köszönhetÅ‘en ugrásszerűen növekedett a lakosság száma, egészen a 20. század közepéig, amikor Cigánd lett a legjelentÅ‘sebb bodrogközi település. Ezt követÅ‘en a bevándorlás ütem (hu)
- Cigánd története több mint 700 éves múltra tekinthet vissza. Anonymus Ãrásából tudjuk, hogy ezen a vidéken már a honfoglalás korában megjelentek a magyarok, de régészeti kutatások bizonyÃtják, hogy már elÅ‘tte is lakott volt. Az egységesen Zygand birtokként emlÃtett települést, 1347-ben egy birtokper kettészakÃtotta, de 1923-ban Kiscigánd és Nagycigánd újraegyesült. A Tisza sokáig meghatározó szerepet töltött be a település életében egészen a 19. század végéig, amikor is elkészültek a folyamszabályozási munkálatok. A lecsapolt ártéri területek és mocsarak helyén, táperÅ‘ben gazdag földekhez juthattak a cigándiak. Ennek köszönhetÅ‘en ugrásszerűen növekedett a lakosság száma, egészen a 20. század közepéig, amikor Cigánd lett a legjelentÅ‘sebb bodrogközi település. Ezt követÅ‘en a bevándorlás ütem (hu)
|
| rdfs:label
|
- Cigánd története (hu)
- Cigánd története (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
