| dbo:abstract
|
- Claudette Colvin (Alabama 1939. szeptember 5. –) az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik úttörő alakja. 1955-ben (még 15 éves kislányként) Montgomery városában elsőként állt ellen a buszokon érvényes azáltal, hogy nem volt hajlandó átadni a helyét egy fehér nőnek, ezért letartóztatták. 9 hónappal később Rosa Parks-ot ugyanezen tettéért szintén letartóztatták. A bojkott híre futótűzként terjedt (ahogy ma ismert: ), elindítva ezzel a történelem egyik legnagyobb polgárjogi mozgalmát.Claudette egyike volt azon 5 nőnek, akik eredetileg a ügyben voltak érintettek a szövetségi bíróság előtt 1956. február 1-jén. Claudette végül 3 bíró előtt mondta el tanúvallomását, akik értesültek a buszon történt incidensről. 1956. június 13-án a bírók megállapították, hogy a buszokon érvényes szegregációs állami és helyi törvények alkotmányellenesek. Az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé is került, ami 1956. december 17-éig húzódott. 3nappal később a Legfelsőbb Bíróság kiadta a rendeletet, ami betiltotta mind Montgomery-ben mind Alabama államban a buszokon érvényes . Montgomery afroamerikai vezetői nagyon hosszú ideig nem hozták nyilvánosságra Claudette tettét, mivel kiskorú volt és házasságon kívül esett teherbe. Az akkori szociális helyzetre és a korára való tekintettel az Országos Szövetség a Színesbőrűek Felemelkedéséért nevű polgárjogi szervezet vezetői előnyösebbnek tartották, ha nem Claudette Colvin tettével képviselik mozgalmukat (ezért is elterjedtebb, hogy Rosa Parks indította el az eseményeket). (hu)
- Claudette Colvin (Alabama 1939. szeptember 5. –) az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik úttörő alakja. 1955-ben (még 15 éves kislányként) Montgomery városában elsőként állt ellen a buszokon érvényes azáltal, hogy nem volt hajlandó átadni a helyét egy fehér nőnek, ezért letartóztatták. 9 hónappal később Rosa Parks-ot ugyanezen tettéért szintén letartóztatták. A bojkott híre futótűzként terjedt (ahogy ma ismert: ), elindítva ezzel a történelem egyik legnagyobb polgárjogi mozgalmát.Claudette egyike volt azon 5 nőnek, akik eredetileg a ügyben voltak érintettek a szövetségi bíróság előtt 1956. február 1-jén. Claudette végül 3 bíró előtt mondta el tanúvallomását, akik értesültek a buszon történt incidensről. 1956. június 13-án a bírók megállapították, hogy a buszokon érvényes szegregációs állami és helyi törvények alkotmányellenesek. Az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé is került, ami 1956. december 17-éig húzódott. 3nappal később a Legfelsőbb Bíróság kiadta a rendeletet, ami betiltotta mind Montgomery-ben mind Alabama államban a buszokon érvényes . Montgomery afroamerikai vezetői nagyon hosszú ideig nem hozták nyilvánosságra Claudette tettét, mivel kiskorú volt és házasságon kívül esett teherbe. Az akkori szociális helyzetre és a korára való tekintettel az Országos Szövetség a Színesbőrűek Felemelkedéséért nevű polgárjogi szervezet vezetői előnyösebbnek tartották, ha nem Claudette Colvin tettével képviselik mozgalmukat (ezért is elterjedtebb, hogy Rosa Parks indította el az eseményeket). (hu)
|
