| dbo:abstract
|
- A comes Saxonum, vagyis szászok ispánja illetve szászok grófja (rövidebben szászgróf) az erdélyi szász univerzitás elnöke volt, egyúttal nagyszebeni királybíró. Kezdetben a király nevezte ki, Mátyás király korától kezdve azonban a szászok maguk választották. A szász univerzitás vagy szász egyetem (latinul Universitas Saxonum, németül Sächische Nationsuniversität) az erdélyi szászok önkormányzati szerve volt, amely törvényhozói, igazságszolgáltatási és végrehajtói jogkörrel rendelkezett. Évente két ülést tarottak, az ülések közötti időszakban pedig Nagyszeben város tanácsa intézte az ügyeket. Miután az 1848-as pozsonyi VII. és a kolozsvári I. törvénycikkelyek kimondták Erdély unióját Magyarországgal, a Királyföld közigazgatása átmenetileg változatlan maradt. Az 1876. évi XII. és XXXIII. törvénycikk értelmében azonban a szász egyetem, amely előzőleg politikai testület volt, csak közművelődési szerepet tölthetett be. Egyúttal a szászok grófja (ispánja) cím az újonnan alakított Szeben vármegye főispánjára szállt. Az 1885. évi VII. törvénycikk értelmében a szászok ispánja a főrendiházból is kimaradt. (hu)
- A comes Saxonum, vagyis szászok ispánja illetve szászok grófja (rövidebben szászgróf) az erdélyi szász univerzitás elnöke volt, egyúttal nagyszebeni királybíró. Kezdetben a király nevezte ki, Mátyás király korától kezdve azonban a szászok maguk választották. A szász univerzitás vagy szász egyetem (latinul Universitas Saxonum, németül Sächische Nationsuniversität) az erdélyi szászok önkormányzati szerve volt, amely törvényhozói, igazságszolgáltatási és végrehajtói jogkörrel rendelkezett. Évente két ülést tarottak, az ülések közötti időszakban pedig Nagyszeben város tanácsa intézte az ügyeket. Miután az 1848-as pozsonyi VII. és a kolozsvári I. törvénycikkelyek kimondták Erdély unióját Magyarországgal, a Királyföld közigazgatása átmenetileg változatlan maradt. Az 1876. évi XII. és XXXIII. törvénycikk értelmében azonban a szász egyetem, amely előzőleg politikai testület volt, csak közművelődési szerepet tölthetett be. Egyúttal a szászok grófja (ispánja) cím az újonnan alakított Szeben vármegye főispánjára szállt. Az 1885. évi VII. törvénycikk értelmében a szászok ispánja a főrendiházból is kimaradt. (hu)
|
