Property Value
dbo:abstract
  • A fizikában a Compton-szórás vagy más néven a Compton-hatás a fény anyagon, amely akkor lép fel, ha nagy energiájú elektromágneses sugárzás és anyagi közeg kölcsönhatásba kerül. A jelenség jellemzően egy röntgenfoton és egy atomi pályán tartózkodó, kötött elektron ütközésének leírásával magyarázható. A beérkező foton az energiájának egy részét az ütközés során átadja az atomból kilökődő Compton-elektronnak, és emiatt kisebb energiával, (nagyobb hullámhosszal) hagyja el az atomot, továbbá pályája is eltérülhet. A jelenség rámutat arra, hogy pusztán klasszikus fizikai eszközökkel a fény-anyag kölcsönhatás leírása nem teljes, ugyanis a klasszikus Thomson-szórás nem írja le az alacsony sugárzások szóródási folyamatainak hullámhosszfüggését. A Compton-hullámhossz határértéknek tekinthető, amelynél kisebb hullámhosszú (nagyobb energiájú) részecskék kvantummechanikai tulajdonságai figyelembe veendők. A nevét Arthur Holly Compton amerikai fizikusról kapta, aki a jelenséget kísérletileg kimutatta, és amely munkájáért 1927-ben Fizikai Nobel-díjban részesült. (hu)
  • A fizikában a Compton-szórás vagy más néven a Compton-hatás a fény anyagon, amely akkor lép fel, ha nagy energiájú elektromágneses sugárzás és anyagi közeg kölcsönhatásba kerül. A jelenség jellemzően egy röntgenfoton és egy atomi pályán tartózkodó, kötött elektron ütközésének leírásával magyarázható. A beérkező foton az energiájának egy részét az ütközés során átadja az atomból kilökődő Compton-elektronnak, és emiatt kisebb energiával, (nagyobb hullámhosszal) hagyja el az atomot, továbbá pályája is eltérülhet. A jelenség rámutat arra, hogy pusztán klasszikus fizikai eszközökkel a fény-anyag kölcsönhatás leírása nem teljes, ugyanis a klasszikus Thomson-szórás nem írja le az alacsony sugárzások szóródási folyamatainak hullámhosszfüggését. A Compton-hullámhossz határértéknek tekinthető, amelynél kisebb hullámhosszú (nagyobb energiájú) részecskék kvantummechanikai tulajdonságai figyelembe veendők. A nevét Arthur Holly Compton amerikai fizikusról kapta, aki a jelenséget kísérletileg kimutatta, és amely munkájáért 1927-ben Fizikai Nobel-díjban részesült. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 951351 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 5453 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 22712939 (xsd:integer)
prop-hu:author
  • Budó Ágoston (hu)
  • Nagy Lajos György (hu)
  • Budó Ágoston (hu)
  • Nagy Lajos György (hu)
prop-hu:chapter
  • 344 (xsd:integer)
prop-hu:chapterurl
prop-hu:coauthors
  • László Krisztina (hu)
  • Mátrai Tibor, Hornyák László (hu)
  • László Krisztina (hu)
  • Mátrai Tibor, Hornyák László (hu)
prop-hu:isbn
  • 963 (xsd:integer)
prop-hu:location
  • Budapest (hu)
  • Budapest (hu)
prop-hu:publisher
  • Műegyetemi Tankönyvkiadó (hu)
  • Műegyetemi Tankönyvkiadó (hu)
prop-hu:subtitle
  • Optika és atomfizika (hu)
  • Optika és atomfizika (hu)
prop-hu:title
  • Kísérleti Fizika III. (hu)
  • Radiokémia és izotóptechnika (hu)
  • Kísérleti Fizika III. (hu)
  • Radiokémia és izotóptechnika (hu)
prop-hu:url
  • http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_04292_3_Fizika3/adatok.html|accessdate=2017-12-01|year=1999|publisher=Nemzeti Tankönyvkiadó Rt (hu)
  • http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_04292_3_Fizika3/adatok.html|accessdate=2017-12-01|year=1999|publisher=Nemzeti Tankönyvkiadó Rt (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1983 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Compton-szórás (hu)
  • Compton-szórás (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of